Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

II. A gyulai vásárok ideje, helye és egyéb körülményei

a láb- és körömfájás behurczoltatván a vásár megtatásának lehetősége is kétségessé vált. — Az óvórendszabályok szigora azonban enyhittetvén, a vásárra mégis közepes számú sertés hajtatott fel, melyek száma körülbelül 50 ezerre tehető, de vásárló és vételkedv hiányzott s így az eladott mennyiség legfeljebb 30 ezerre tehető. Az árak következőleg jegyezhetők: uradalmi 1 éves 120-től 140 kiló minőség 42től 44 kr,: 2 éves 38 kr., 1 éves könnyű tartásra való malac 30—35 frt-ig páronként".

64 Ez az 1890-es esztendő különben is szerencsétlen volt a gyulai vásárokra, mert egyik sem sikerült. Idevonatkozólag függelékünkben közlünk néhány igen beszédes újságcikket. A különböző állatbetegségek mellett igen jelentősen befolyásolta a vásárok forgalmát az időjárás. A téli vásárra jó volt az idő, ha hideg volt, hó nélkül, vagy ha letaposott, régebben esett hó volt. De ha éppen akkor havazott, ha hófúvások keletkeztek, vagy éppen a vásár hetében erőteljesen olvadt, a vásárra nézve rossz volt az időjárás. Ilyenkor kevesen indultak útnak, csak az olyanok, akiknek feltétlenül pénzt kellett csinálniuk. A tavaszi vásárok dolgát rendszerint az esők és az áradások nehezítették meg. A megáradt folyókon, patakokon, ereken nehéz, sőt sokszor lehetetlen volt átjönni és nagy kerülőkkel érhettek volna csak el Gyulára. A sár is nagy akadály volt. Nemcsak, hogy lassabban haladtak, hanem ember, állat elcsigázódott a nehéz úton. Egész terhet se hozhattak a szekereken, tehát inkább otthon maradtak. A nyári vásár akkor volt jó, ha előtte egy-két héttel nagy eső esett, de a vásár hetére már száraz volt a föld. A nyári vásárok átka volt az óriási por és az olykor hirtelen jött vihar. A kisaszszony-napi vásárokat szintén sokszor veszélyeztette az eső. A már említett, a gyulai vásárokra szerencsétlen 1890. esztendőben is a kisaszszony-napi vásár sem kikerült, mert ahogy a Békés írta: ,,A vásári.! nincs kedvező időnk. Amennyire emelte volna, ha az eső pár héttel korábban köszönt be, ép úgy sínyli, hogy éppen a mostani napokra tartogatta magát, amidőn a forgalom rovására esik. A sertés felhajtás nagyobb ugyan, mint a nyári vásáron, de mégis alatta maradt a várakozásnak; a sertés árak pedig rendkivül hanyatlottak".

65 Végeredményben az is az időjárástól függött, hogy a nvári vásár ideje mennyire esett a dolgidőbe. Ha az időjárás úgy alakult, hogy a takarás hamarabb kezdődhetett, mint 1906-ban is, de az aratás még folyt, vagyis a parasztság a legnagyobb dologban volt, a vásár néptelen maradt. így volt ez 1906-ban is, amikor „a nyári vásár talán sohasem esett annyira a szorgos munkaidőben, mint az idén. Dacára annak, hogy a takarás most csaknem egy héttel hamarább kezdődött, az aratás még mindig folyamatban van és így állatvásáraink nem Ígérkeznek látogatottaknak" — írja a Békés.

66 Az is előfordult, hogy a vásár vasárnapján követválasztást tartót64 Békés XXTT. (1890) jan. 19. 65 Békés XXII. OR90) szept. 7. 66 Békés XXXVIII. (1906) júl. 15.