Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

II. A gyulai vásárok ideje, helye és egyéb körülményei

állítása és lebontása is. A gyulai vásárokon nem egy nagyobb kereskedő olyan sátrakat állított, amelyeknek a felépítése és lebontása napokat vett igénybe. A kereskedők nemcsak azért, hogy olcsó, hanem hogy egyáltalán munkaerőhöz jussanak és hogy jó helyet fogjanak maguknak, napokkal előbb felállíttatták sátraikat. Végül is szabályozni kellett, hogy legfeljebb 8 nappal a vásár kezdete előtt lehet a sátrakat felállítani, és legkésőbb 8 nappal a vásár után el kell őket bontani.

57 Az első világháború után ezt a követelményt módosították, és 8 nap helyett 3 napot hagytak sátorállításra és bontásra. A hat napig tartó vásárok beosztásában egy következetesen megtartott rend alakult ki az idők folyamán. Körülbelül a negyedik vásár tartásának engedélyezése óta az volt a rend, hogy szerdán tartották a sertés-, csütörtökön a juh-, pénteken a szarvasmarha-, szombaton a ló-vásárt és a gazdasági cikkek vásárát, vasárnap és hétfőn délelőtt pedig az úgynevezett kirakodó-vásárt.

58 Természetesen más napokon is árulták a különböző állatokat, illetőleg árukat, ha előbb árulták, mint a hagyományos nap, akkor elővásárról, ha pedig a hagyományos napnál később adtak és vettek, akkor utóvásárról beszéltek. A vásárok időpontját annak ellenére, hogy mindenki tudta, esetről-esetre hirdették. Helyben dobszóval az utcákon és a piacon, vasárnap pedig a mise után publikációval a nagy templom előtt. Amióta pedig újságok jelentek meg Gyulán, az újságokban is esetenként előre bejelentették a vásárokat. A gyulai újságoknak központi tárgya volt mindig a vásár, a piac. Egyik-másik lapban, egészen részletes, hosszú tudósításokat találunk vásárainkról és piacainkról. A kalendáriumok is évről-évre rendre közölték a gyulai vásárok idejét vagy röviden, mint például a Magyar és Erdély Országi Üj, és Ókalendáriom, az 1834-dik közönséges esztendőre: „Gyula, 25 Jan. Exaud ut. való hétfőn 22 Július 8 September"

59 vagy ahogy részletesebben még 1928-ban is az Üj nagy mese naptár: „Gyula (Békés m.) Pál ford. mege. héten szerdától hétfő délig, tov. „Exaudi" vasárnapot, jul. 22-ét és szept. 8-át mege. hetekben szerdától hétfő délig".

60 A környező helységek mindegyikébe, a távolabbiak közül pedig csak azok vezetőségéhez küldött a tanács hirdetést, ahonnan jártak a gyulai vásárokra. A hirdetést azzal küldték meg az elöljáróságoknak, hogy kérték azt dobszóval is kihirdettetni. Nagyon eredményesek voltak azok a hirdetések, amelyeket más helységek vásárain és piacain is kihirdettek. Bármily általánosan ismert is volt messze vidéken a gyulai vásárok hagyományos időpontja, mégsem volt hasztalan időnként megállapi57 Vásári szabályrendelet. Vö.: Gyula város összesített szabályrendeletei i. m. 52. 58 Békés XLII. <1910) ]an. 16. 59 Magyar és Erdély Országi Üj, és Ö Kalendárium Krisztus Urunk' Születése után 1834-dik közönséges esztendőre. Rév-Komárom, 1833. Erkel Ferenc Múzeum Adattára: 3874. 60 Üj Nagy Mese Naptár 1918. Rózsa Kálmán és neje kiadása Bp. 1917. Erkel Ferenc Múzeum Adattára: 3903. •