Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

Hetivásári tudósítás. (Békés III. (1871.) jún. 25.) Gyula, június 23. A rossz útak miatt alig volt 75—80 szekéren mindenféle gabona. A középszerű és csekély tiszta búza élénken kelt múlt heti árakon. — Vevők voltak a helybeli és közeli vidéki fogyasztók. — Mustrákból egy pár helybeli üzér is vett 58—86 fontos búzát néhány kis részletet köblönkint 10 frtjával. A kukoricát ma még kevésbé keresték, mint a múlt héten, és 6—6.20 kron is lehetett egészségest venni. Az árpát. 4.10—20 kron, a zabot 3.50—60 kron vették, de lassan. A sertésvásár, úgy a szarvasmarha és lóvásár, hihetőleg a csabai országos vásár miatt, igen silány volt, kevés is lévén a kiállítás, s alig történvén egy-két eladás. Csert sokat hoztak a vadászi erdőkről szép fiatalt, de magasra tartogatták, nevezetesen egy-egy szektrteihet a mennyiséghez képest 15 frttól kezdve fel egészen 28 frtig. Tűzifa is sok érkezett, a jó 2—3 éves száraz gyertyánfa és szilfából 16 frton lehetett egy szűk ölet venni. Gömbölyű szarufának párja 1 frt, a lécé 50 kr volt. A szén zsákja 50—60—70 krig, fczekérszámra 9—14 frtig kelt a mennyiség- s minőséghez képest. A csabai vásárra indult oláhság valami 25 szekéren faneműekkel megállapodott a piacon, s egyik másik jó vásárt is csinált. Nád igen sok volt, vésztői rétről való nagyobb kévék száza 26 frton még is elkelt, sőt az elkötözött apróké is 10 frtjával. Káka helyből és Vésztőről igen .sok volt, — a jó szikkadtnak nagy kévéje 17—18 kron, az egészen nyersnek apró kévéje 5—6 kron kelt. Hal 3—4 db szebbecske friss volt a helybelieknél s fontját 50 kron adták, — vidékről jég közt szekéren érkezett jobbára hitvány apróság, erősen törődött színű, ezekből a válogatott 20—25 kron, a legnagyobb rész pedig csak 12 kron kelt fontonkint. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés m. (1871.) júl. 2.) Gyula, jún. 30. Negyednap óta éjjel-nappal szakadván az eső, eláztak az utak, — bokáig érő sár van a kövesgáton is, — az árvíz is nőttön nő, — nem csoda tehát, ha az összes gabonabehozatal 20—22 szekérnél többre nem ment, nem csoda, ha egyéb félét is alig hozott mindössze 20—30 szekér, s nyomorult átalában a piac. A szegényebb fogyasztók és sütögetők vettek a csekélyebb tiszta búzából 8.50— 9.60 krig, a középfinom árút, mi kevés volt, mind 10 frton felül tartogatták. Az árpát 4.60—80 krra, az egészséges kukoricát 6.50—7 frtig tartogatták mustrákból, vételek alig történtek a túlzott rátartás miatt. A jó zabot 4 frtra tartották, de 3.40—50 kron felül nem igen ígértek érte. A sertésvásár oly hitvány volt, minőre rég nem emlékezünk, 250 dbot alig haladván meg a malacokkal együtt az egész forgalom; — a marhavásár 8 fias tehénből, 1 rúgott borjúból, — lóvásár 22 darab rossz lóból állott, — minden kelendőség nélkül. Fa és szén, úgy nád is kevés volt, de annak is lassú keleté volt, nem lévén kedve a közönségnek a nagy sárban, esőben piacot járni. Egy pár oláh szekéren négyszögre kinagyolt tölgyfa gerendák vas tágabb félék voltak, egyikről 5 drbból álló egész terhet 11 frton vett meg egy helybeli ács. Halat szekereken ma nem hoztak, a helybeli halászoknál is kevés, az is apró volt. Cseresznyét Csongrádról hoztak egy pár szekerén, a roncsoltját 4 kron, a középszerű 6 kron, szénét 8 kron adták itcénkint, — míg a helybeli nagy ropogós válogatott cseresznyéért 10—16 krt kértek itcénkint. Zöldség leginkább csak helyből volt, doboziak nem jöhettek. A zöld paszulyból egy közönséges tányér tartalmát 40 kron, egy kisded tökkáposztának való zwergli tököt 40—50 kron adtak. Az aprójószág egy kissé olcsóbb lett; a füves liba párja 1 frt. az apraja kivételkép 80—90 kr. volt, — a rucáé 60—70 kr. — a csirkéé pedig 35 krtól fel 60 krig a minőséghez képest. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés III. (1871.) júl. 23.) Gyula, júl. 21. Ma is. mint máskor országos vásár után. csekély volt a piac. anynyival inkább, mert az aratási munka erősen elfoglrlja az embereket. Gabonafélét alig hoztak 30 szekerén, búzát jobbára helvből. Elekről és Kígyósról, honnan átaljában legtöbbet hoztak ez évben. Mutatókból is volt néhány részlet búzából és egyébfélékből. A közönséges tiszta búzát fogyasztásra vették a sütögetők és szegényebb sorsúak;