Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)
I. A gyulai vásárok és piacok története
sikerült elérni, hogy „építkezési terv felmutatása mellett újannan építeni szándékozott házának a' bárdos hídtól 4 ölnyi távolságrai kihozatása engedtessék meg". 32 / a Az országos vásárok pénteki napjain pedig, amikor a Nagyhídon és a Városház utcán keresztül a heti piaccal is közvetlen összeköttetésbe került a vásár, az egész város egy óriási vásár képét nyújtotta. A vásártér környékén kialakult hatalmas porták beépítettsége is a vásárokat szolgálta. Ezeken az udvarokon nagy istállók, ólak, karámok és takarmánytartó épületek álltak és állnak még részben ma is. Ezekben az építményekben tartották a vásárokra felhajtott állatokat, főleg sertéseket, illetőleg ezekben tárolták az etetésükhöz szükséges tengerit, szénát vagy más takarmányfélét. Ezeket az állattartó helyeket a lakosság jó pénzért adta bérbe, és jó jövedelme volt a vásárokra felhajtott állatok etetéséhez szükséges takarmány eladásából is. Ez a nagy udvaros, állattartásra berendezkedő településforma, különösen a külsővásártérrel határos utcákra, pl. a Zrínyi Miklós tér teleksorára és a Bárdos hídján túli, csabai úti portákra jellemző, de ugyanez mondható el az Október 6 tér, a Honvéd utca és a Bajza utca telkeire is. Ezen és más utcák telkei, ha időközben osztódtak is, alapjában véve megőrizték eredeti nagyságukat, alakjukat, építményeiket. Jellemző erre a településformára az is, hogy nagyobb szabású kocsmák, vendéglők alakulnak ki és helyezkednek el a vásárhelyekhez közel eső részeken. Így volt ez Gyulán is, ahol a vásártéren és közvetlen szomszédságában egymást érték a nagy óbbnál nagyobb vendégfogadók, kocsmák. A vásáros tömeget azonban a vendégfogadók és kocsmák nem tudták ellátni, hiszen egy-egy vásáron a lakosság két-háromszorosa is megfordult. "Vásárokkor minden ház vendégfogadó is volt egyben, és a szállásadásokon is sokat kerestek a gyulaiak. Érthető, hogy a vásárok nagy forgalma sok gondot is okozott a városnak. A város vezetősége igyekezett a mindig újabb és újabb követelményeknek megfelelően gondoskodni a vásári rendről, és ezért több próbálgatás után, 1899-ben véglegesnek ható vásári rendtartást is adott ki, amit szabályrendeletei között meg is jelentetett. Függelékünkben ezt a szabályrendeletet is közöljük. 33 Ebben a szabályrendeletben a vásár menetének korlátozásáról, megkötöttségekről alig van szó. Bizonyos előnyben részesíti a helybéli eladókat és gátolni igyekszik a kofák és kupecek elővásárlását. Hosszas huza-vona után 1892-ben sertésmázsálót is építettek a külsővásártérre. 34 1896-ban pedig a külsővásárteret elkorlátozták. Ebből u(?van több baj keletkezett, mert elkorlátozták a csürhejárás egy részét is, a helypénz mellett szedett korlátpénz pedig emelte az eladó 32/a OVAL Gyula város jegyzőkönyvei 1861. 216. 33 Gyula város összesített szabályrendeletei. Gyula, 1900. II. 47—55. 34 GYAL. Gyula város jegyzőkönyvei 1886. 67., 1889. 107., 137., 1890. 92., 124., 1891. 127., 177., 1892. 12., 1893. 30., 109. és 1895. 133., 178.
