Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

7 ftjával, — a hitványa 6 ftjával keltek, de lassan, páronkint. A berbécsek és jó húsú juhok 1-ső rendűjének párja 11—12, a 2-od rendűéké 9—10, a 3-ad rendűeké csak 8 fton kelt páronkint. Ily árak mellett is maradt eladatlan jószág. (Folytatása következik) Országos vásári tudósítás. (Békés ín. (1871.) szept. 14.) Midőn a sertésvásári tudósításban egy véletlenül hibásan említett tételt kiigazítok azzal: hogy a gerlai uradalmi szép malac nyáj árát páronkint 24 ft és 40 krra teszem, áttérek a marhavásár részletezésére. Ez, — bár forgalma körülbelül ezer darabbal kevesebb volt, mint az újabb időben majdnem példátlan júliusi vásár volt, — mindazonáltal mintegy 6000 darabnyi forgalmával és három napi tartamával s jó kelendőségével megérdemli, hogy jónak, nagynak nevezzük. Ugyanis a passus-átírási hiteles jegyzőkönyv tanúsítása szerint csupán az idegen megyékbe vitt új passus mellett átírt szarvasmarha száma 1162 db-ra ment, tehát csupán 118 dbbal kevesebbre, mint a júliusi vásárban. Igazi erdélyi ökör 4 csapatban 150 drb, váradcsehi, kordói stb. kupecek kezén az úgynevezett váradi ökör sokkal több; egy kisebb szép csapat Szathmárból is érkezett; úgy páronkint, négyenkint is Erdőhátról s Lunkaságról, valamint a közelvidékről is elég erős volt a behajtás, — nemkülönben a 3-ad fű tinókból is szép választék volt, — ellenben tehénféle átalában aránylag csak középmennyiségben; rúgott borjú pedig épen kevés volt. A szarvasmarhavásár 3 napi lefolyása alatt a helyszínén következő árakat jejegvztem: egy pár 8-art fű s egy pár 7-ed fű szép szarvú, nagy termetű s jó kövér ökröt páronkint 435 frton vett meg egy aradmegyei paraszttól egy szintén aradmegyei ifjú nagyobb birtokos; egy pestmegyei majorság számára 12 db váradi ökör 330 ftjával; egy pozsonymegyei majorság számára erdélyi falkából 20 db első és másod rendű vegyes fiatal ökör 395 ftjával vétetett meg páronkint: 4 db. másodrendű alacsony termetű erdélyi 6 éves ökör, 360 ftjával; 18 db. másodrendű alacsony fiatal erdélyi ökör mérsékelt áron páronkint 310 ftjával vétetett meg egy kebelbéli pusztai birtokos által; 74 db váradi 2-od rendű ökör páronkint egyremásra 286 ftjával: 42 db. váradi ökör egyremásra 288 ftjával kelt; 14 db középszerű ökör, köztük egyharmada mustrával, 256 ftjával vétetett meg egy csanádi kisebb gazda által; 40 drb 2-od és 3-ad rendű fiatal jármosökröt páronkint 270—320 ftig szedtek össze n.-körösi kupecek. Egy kisebb hunyadi falkából 8 db. kiválasztásra páronkint 430 ftjával sürgetve kéretett, de nem adatott; bár még vasárnap reggel is álltak erdélyi és váradi csapatok maradványai a vásáron. — nyomott rossz áron valamire való ökröt nem lehetett venni, inkább visszahajtották a tulajdonosok, mintsem elprédálták volna. A szeszgyárak is egyremásra átlag 250—255 fton alul pártját a középszerű ökörnek nem bírták össze állítani. — bár a verseny köztük nem nagy volt, alig lévén egynél több gyáros, ki csak 100 dbig vett volna is. A 3-ad és 4-ed fű tinóknak jó árakon nagy és gyors keletük volt. Egymaga a baranyamegyei siklósi uradalom számára 100 dbot vettek, leginkább 3-ad fű tinót, melyeknek legelejét 150—180,ftjával is is fizetlek, a középszerűjét 130—140 ftig, a harmadrendűjét 110—120 ftjával is vették. Jó vevők voltak még a 3-ad fűt tinókra szokottan a felföldi, különösen a zólyomi tótok, és Biharmegyéből a kismarjai kupecek s számos egyes mezőgazda. A 5-öd fű tinókból épen kevés érkezett, ezek virága, legszépe 200—250 ftig kelt páronkint, a többije pedig egy áron a 4-ed fűok javával és középszerűjével. Egyébként évszámra az árakat egyátalában pontosan lehetetlen meghatározni, mert most is lehetett 5-öd fű sovány jármos tinót páronkint 100—110 fton venni. Rúgott tinó nagyobbacska csapatban egy párnál több nem volt, az sem talált méltányos vevőre, s visszahajtatott: páronkint. darabonkint sem voltak keresettek, árukat biztosan nem is tudhattam ki. A városi székre is alkalmas, nagyobbacska és jó húsú meddő tehenekből is kevés volt, s a székbérlők által szívesen vétettek körülbelül a múlt vásáron jegyzett árakon, vagy itjsott 1—2 forinttal olcsóbban; az elsőrendű magyar tehenek 100—110. kivételkép valamivel feljebb is; a 2-od rendűek 75—80—90 ftig keltek darabonkint. Egyetlen nagyobb meddő tehén falka, mely egy bihari árvíz-látogatott s e miatt fel nem szántott bérlett pusztáról érkezett, de a kívánt áron vevőre nem talált, egvremá.sra párjáért 165 ftnál több nem igértetvén. Fejős tehén is kevés volt. annak sem volt jó keleté, kivévén a gyenge borjas, egész télen át fejhetőket. Hitvány, öreg riska tehenet 35—42 ftjával. középszerűeket 50—55 ftjával. a jobbakat 60—65 ftiával is lehetett venni. A magyar paraszt fejős tehenek első rendűje 90—100. kivételkép 110: a középszerűeké 70-^-80; a harmadr-ndűeké 55—65 ftig; a negyedrendű apró soványoké még olcsóbb is volt darabonkint. » (Folytatása következik.) .