Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

fogni való tinó számos gazda tulajdonaiból nem kevesebb, mint 700 drb, valamint az egész vidékről, és megyénkből is páronkint temérdek ökör és tinóféle jött a vásárra. Pénteken igen drágán indult az ökörvásár, majd hol enyhültek, s megint szilárdultak, végre vasárnao igen nagyot csökkentek az árak. Egyes kupecek megfizették fejességök árát, mert~30—40 írttal is lejebb adták párját a kimaradt jószágnak vasárnap reggel, — mint adhatták volna szombaton reggel. A vásár elején néhány pár erdélyi príma ökör 400 és 410 frton keltek el, ezenkívül az igen kevés többi erdélyi príma 360—380 frton kelt. A másodrendű ökrök, milyenek a váradvidéki csapatok java szokott lenni, 300 frtól 340 frtig keltek a minőségihez és eladási időhöz képest, mert mint 'már jelzem is, nagy árhullámzás volt pár nap alatt; a harmadrendű ökör párja 240—280 frt; a 4-ed rendűé 200—220; az 5-öd rendű csekély testű, csekély szarvúé 180—190 frt volt leginkább. A közönséges 4-ed íű tinók egy 20 drbból álló csapatban 200 frtjával páronkint, a címeresek 20—40 írttal, kivételkép 50 írttal is feljebb, csekélyebbek pedig 20 írttal olcsóbban is keltek: ez arányban a 2 éves fokonkint 20—25 írttal olcsóbban páronkint. A rúgott tinók vagy 2-ik füvet evők legelője, szemen szedettje 150, a 2-od rendűje 100—120, a 3-ad rendűje 80—90, a 4-ed rendűé, a csekélyé csak 50—60 fton kelt páronkint — épenilyen ára lévén az idejevesztett 3-ad füeknek is. A tehénfélékből, a fejősből aránylag nem sok volt, nem is kerestetett úgy, mint a tavaszi vásárban, az árak is 5—10 fttal darabonkint enyhébbek voltak; — a jó íogú fiatal sovány meddő tehénből igen sokat összeszedtek sarjú mezőre, tarlóra, moslékra 60—65 és 70—75 ttjával, míg a nagyobb testű, jobb húsú vágható meddők 80 —100—110. kiváltkép 120 fton is keltek a minőséghez képest dbkint. Az ökrökre legnagyobb vevők voltak br. Sina egyik győri uradalma, mely a vásár színe-javából százon felül összeszedett, a fiatal nagy jármosokbói. — továbbá gr. W-m-ok 2 majorsága, — számos kunsági, pestmegyei, csanádi, csongrádi és e megyénkbeli egyes vagyonos gazdák, haszonbérlők; nemkülönben ezután az aradi N-n-féle szeszgyár, a szegedi szeszgyár, — továbbá a n-váradi K-n-féle szeszgyár, s ki bírná mind elsorolni, számos egyes. A tinókat legerősebben több százra menő mennyiségben vették a zólyommegyei tót és más felföldi kupecek. Az eladások átírásáról vitt városi hiteles jegyzőkönyv szerint az átírt vásári passusok 1270 dbról rég elő nem fordult nagy mennyiségről szólanak. — míg a múlt vásárban csak 727 db volt átírva. — pedig tudvalevő dolog, hogy a legnagyobb csapatokra és a helybeliek ismerősök között adott-vett biztos jószágra új passust nem igen szoktak íratni. (Folytatása következik.) Országos vásári tudósítás. (Békés III. (1871.) júl. 30.) A lóvásár nagy terjedelmű volt, körülbelül négyannyi mint a tavaszi vásár volt, — s kerek számban szólva 3000 dbra tehetni a forgalmat. Egy rögtönzött nagy fa-akolban 101 drbból álló szilaj ménes állott, mely része egy nagy szállítmánynak mely még húsvét ünnepekor indíttatott el a Feketetenger vidékéről és kereskedőkézen odább-odább adva, most egy szathmármegyei lókereskedő kézér érkezett Gyulára. A lovak leginkább mocskos szőrűek, kisebb részben sárgák, pejek, s átalában középtermetűek, erősek, de jobbára mind csapottas farúak voltak. Darabját 120—140 frtig vették a mezőgazdák leginkább, néhány szebb darab azonban 150—170 frton is kelt közülük. A ménesnek több mint fele eladatott. A helybeli és szomszédos megyékből idejáró lókupec cigányoknál most nem sok jó ló volt; így a nagyobb lótenyésztőktől is igen kevés nemesített ló került vásárra, — de annál több a legközönségesebb és csekély, verge parasztlovakból. A kelendőség igen jó volt. mint a vásári passusok átírási jegyzőkönyvéből is constatálhatni, mert e szerint nem kevesebb mint 538 drbról adatott ki új passus, míg a múlt tavaszi vásárban csak 311-ről, — tudni való természetesen itt is, hogy sok ismerős egymás közt, kivált épen megyebeli rendesen nem kíván vásári új átírást. Az árak a lovaknál nem igen emelkedtek, elég magasan állván tavasszal, s épen e mérsékeltebb ára mellett volt jobbacska kedv a vételhez, — lévén ha n?m is sok szem, de sok szalma az idén. A készítetten bőrvásár valamivel nagyobb volt, mint a tavaszi, — főkép lóbőr és birkabőrre nézve. Az árak általában emelkedtek 2—3 frttal páronkint, kivált a lóbőré és könnyebb tehénbőré, melyek a vidéken legszükségesebbek, az árak következőkép alakullak: I. r. párja 14—15 ft, II. r. 12—13 ft, III. r. 11—12 ft, másfél és 2 éves hitvány csikóbőr párja 7.50—8 ft. Vevők leginkább a megyebeli és közelvidéki cserző vargák voltak.