Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

I. A gyulai vásárok és piacok története

szerezhette. Különféle, a vásárokkal összefüggő munkák és szolgáltatások révén is jelentős jövedelemhez jutott a lakosság igen nagy része. A sokadalmakban való forgolódása révén pallérozódott, ügyesedett, tájékozódott más helységek, vidékek életéről; új lehetőségek mutatkoztak meg számukra. A gyulai vásár a kapitalisztikus fejlődés idején, a múlt század 60— 70-es éveire, nemcsak ezen országrész, hanem az egész ország, sőt bizonyos értelemben Közép-Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi alkalmává fejlődött. A gyulai vásárok ekkor érték virágkorukat. Ezekről a vásárokról írta Khón Dávid, hogy: ,,a vevők, köztük a legnevesebb kőbányai, győri sertésnagykereskedők sokszort kartelt kötöttek egymással, hogy milyen árat adjanak; ha jöttek külföldről, nevezetesen Drezdából, Münchenből, Nürnbergből, Zürichből és máshonnan külföldiek és a vásár kezdetén pár pillanat alatt rombadőlt a kartel".

30 A gyulai vásárokon kialakult állatárak, különösen a sertésárak országosan irányadók voltak. A gyulai vásár, a rajta rendszeresen megjelent nagykereskedők révén, ipari vonatkozásban is a magyar kereskedelmi élet fontos tényezőjévé vált. A nagy cégek igen fontosnak tartották, hogy a gyulai vásárokon megjelenjenek. Khón Dávid emlékszik, de múzeumunk állandó kiállításán is látható, hogy a legnagyobb kereskedők, sőt gyárosok is számláikon, váltóikon a gyulai vásárokat jelölték meg ebben az időben keletül, lejárati határidőül. Mint például a híres budai Goldberg er gyár számláján is nyomtatva olvashatjuk: „Besucht die Märkte in Gyula und Debrecin".

31 Vagy egy váltóján: „Gyula, 1857. Pauli Markt — Gyula 1957. Exaudi Markt".

32 Azaz lejárati időül a gyulai vásárokat jelölte meg. A vásárok jelentőségét Gyula életében mi sem mutatja jobban, mint hogy a vásárok szükségletének megfelelően alakult a város települése. Ez a településforma jellegzetes vásárvárosi, nagy belső terekkel és a vásárhelyekhez közeleső részeken hatalmas, nagy udvarokkal. A város közepét elfoglaló óriási belsővásártér (mai Kossuth tér) a fő közlekedési út két oldalán fekszik. Egy rendkívül széles vásárutcával közvetlen kapcsolata van a külsővásártérrel (a volt Bonyhádi út, ma Vértanúk útja). A belsővásártér további széles vásárutcákkal összeköttetésben áll az egykori Szerecsen térrel is (ma Október 6 tér), ahol eredetileg a bőrvásárokat tartották. A külsővásártérnek is volt egy kisebb vásártér tartozéka, az úgynevezett Kisvároson levő Kakas tér, ahová később a nyersbőr-vásárt kitelepítették. A város útszerkezete, forgalmi áramlása teljes egészében a belső- és külsővásártérhe, illetőleg azok tartozékaihoz igazodott. Tudták ezt a város vezetői is, és gondosan vigyáztak arra, hogy alkalmatlan beépítésekkel ne akadályozzák a vásárok forgalmát. Érdekes például, hogy Neumann Jánosnak 1861-ben hosszas instanciázás után sem 20 Khón l. m. 223. 31 Khón i. m. 226. 32 Khón i. m. 226. j