Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

fejletlen apró testű, bár nem épen rossz húsú egy éves süldőkből állottak, s ezért csak felényi áron keltek el, mint a gonddal fokozatosan mindig fejlesztett, egészen bőven tartott egy éves nyájak. Az ólakban javított nagyobb szalonás, zsírnak való sertésekből még alig hajtatott ki néhány darab, így a kisebb paraszt magló falkák is csak ma kezdenek érkezni, ezekre a vásár, úgy látszik csak csütörtökön és pénteken lesz legjobban. Szarvasmarha még nem érkezett. Az idő eddig kellemes, tiszta volt. A vásár további folyamáról jövő számban. Sz. L. Országos vásári tudósítás. (Békés III. (1871.) jan. 26.) Gyula január 24. A sertésvásár, csakugyan még szombatra, sőt kis részben vasárnaora is kinyúlt. — Az árak kiegészítéséül még a fias és hasas kocákról kell említést tennem, ezeknek ára darabonként 20 frttól fel egészen 40 frtig változott, a kor, hús és faj, illetőleg a malacok kora és számához képest. — A féléves magló malacok darabja 6 frttól fel 8—9 frtig kelt leginkább. A szarvasmarhavásár, bár péntektől vasárnap estefeléig tartott, csak igen középszerű volt. E mellett azonban arról nevezetes volt, hogy bár a hajtásra a legveszélyesebb út volt. kivált Sarkadtól kedve,— mégis váradi és erdélyi paraszt kupecek 5 kisebb falkában 180 drb első és 2-od rendű szép jármos ökröt hajtottak, melyekhez járult 22 darab Aradmegyéből szintén szép nagy ökör, — s helyből, úgy Csabáról, Békésről, Vériból, Dobozról stb. páronkint legalább 80 dbra nagy ökrök száma 282 drbra ment. Ezekből egy szegedi és egy aradi szeszgyár számára vettek, részint igen olcsón, részint mérsékelt árakon 150 drbot; — Csabára egy kebelbéli pusztára, Halasra, Nógrádba ismét 48 db, — s így összesen elkelt 198 db. Az árak ilyenek voltak: 70 drb váradi ökörből 12 drbot választva 320 frtjával fizettek egy pusztai nagy birtokos számára; — egy aradi szeszgyár részére pedig a vásár végén fiatal 6 és 7 éves jó 2-od rendű 30 db. ökör párját 270 frtjával jókedvvel vették. — 12 db. lejárt sovány közép termetű ökör, köztük egy egészségtelen is, — páronkint egyre-másra 200 frtjával vétetett meg szinte egyik szeszgyár részére. — 2 db javított jó testes mustraökröt egy itteni gazdálkodó úr 280 írtért, másik idevaló parasztgazdaember 8 db ilyen forma húsút páronkint egy helybelinek, — 260 frtjával, — ez nyomban másnak 270 frtjával adta el; — egy halasi parasztgazda 8 db mind hat éves jármos ökröt, a váradiaktól 270 frtjával vett páronkint. A legszebb erdélyi ökrökből 320 frtért nem engedtek választani, — ezek jó részben visszamentek, — a váradiakból egy kupec kimaradt ökreivel az aradi hetipiacon próbált szerencsét. — Egy pár alacsony de széles termetű, erős 6 éves jármos ökröt 250 frtjával adott el egy zerindi ember. A középszerű jármos ökör párja 220—250 frtig; a csekélyerié 190—210 frtig kelt nehany darab. Egyébféle szarvasmarha a nagy ökrökön kívül legkevesebb 400—450 drbra tehető, s így az összes forgalom a szarvasmarhában 750 drbra tehető kerekszámban. Meddő tehén, kivált jó húsú, kevés volt, de a mi csak levágható volt, mind egy lábig elkelt, aránylag elég jó áron. A javát vették a szegedi székekre leginkább, a csekélyét a helybeli és közel vidéki mészárosok vették, kik 20 krral a szegedi 25 kros hús mellett semmi jobb darab marhához nem juthattak. Az 1-ső rendű meddő tehenek darabja 90—100, kiváltkép 115 frtig; a 2-od rendű 75—85 frtig; a 3-ad rendű 65—72 frtig; a 4-ed rendű aprósoké 50—58 frtig kelt leginkább. A kis borjas tehénből csak néhány szép darab volt, igen csekés és kevés, rossz kelet mellett. Aruk classisuk szerint igen csak a meddőkével vágott össze. A tinófélékből a 4-ed és 5-öd fűre menőkből egy csabai úri gazdának volt szép 18 drbja behajtva, ezekből 230 frtjával csupán egy pár 4-ed fű kelt el, illő áron a többire vevő nem akadt. Egy pár hitvány 4-ed fű tinót egy paraszt 90 frton adott el. Épen így kelet nélkül voltak a 3-ad fűre menők, — a javáért sem Ígértek páronkint 100 frton felül, — míg idejevesztett sovány páratlan bugáknak drbját 25— 30 frtért adtak falusi székre levágni. A rúgott tinókból kevés volt s a mi volt mind elkelt elég jó áron. Az 1-ső rendűek ára volt 28—32 frtig, a 2-od rendű 20—26 frtig, a 3-ad rendű 15—19 frtig, a 4-ed rendű 10—13 frtig drbonkint, a rosszát székre vették, a javát tartani. A lóvásár is csak középszerűnek mondható, az összes forgalom amennyire felbecsülni iehetséges volt, 350—400—420-ig mehetett; s jó ha 65—70 drb elkelt belőle, mérsékelt árakon. Közönséges 14 és fél markos és egészséges fiatal lovat 100—120 frtjával, 15 markost 130—160 frtjával lehetett venni drbját, véneket, hibásokat jóval alább. Egy pécskai cigány 6 db szép fajlovat 5—6 éveseket hozott 16 marok körülieket, első szóra drbját 400 frtra tartogatta. Juhvásárról, fenyő, bükk s egyéb épületfa vásárról, mivel nem volt, nem lehet