Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

A juhvásár, a mai tenyésztési viszonyok között magyar parasztosan furcsa kis vásárnak mondható. Kedvem is telt benne, hogy csapatról-csapatra nyájról-nyájra magam összeírtam a helyszínén — a tulajdonosok bevallása szerint — a behajtott összes mennyiséget. Ily bemondás és jegyzés után a magyar juh és berbécs ment összesen összesen 1165 drbra, a birka féléé 12.528, együtt a kétféle 13.693. A vásár dísze virága volt a gyulai uradalom által kiállított 1454 db nyírott igen jó húsú és fajú, nagy termetű, egyenlően szép meddő anya nyája, mely csakugyan tenyésztésre páronkint 16 írtjával talált előrelátó vevőre, ugyanezen uradalom igen szép 2 és 3 éves jó húsú ürüi 15 frtjával, — özvegy gróf Wenckheim Antalné 400 db soványas ürünyája 14 frtjával, valamint G. R. igen szép tartani való meddő anyanyája 14 frtjával kelt páronkint. Egy tartani való vegyes silány nyáj. melyben anyák, ürük és tokjuhok is voltak egyremásra 9 frtjával s átaljában a közönséges 2 éves paraszt ürük és jobbacska sovány anyák páronkint 9 frtjával, a gyengébbek 7.50—8 frtjával keltek páronkint, a mustrajószág párja 6—9 frtig kelt a hús minősége és kor szerint — 3 éves jobbacska paraszt ürük párja 10—12 frtig, és a berbécsek is leginkább 11—12 frtig keltek. Gyapjában levő közönséges paraszt birka-bárányok párja 5—5.20 kron kelt el, egykét kis csapatban. A gabonavásár példátlanul csekély volt, róla mást írni nem érdemes. A favásár rendkívül nagy volt, és a fenyő dézsákat kivéve, többnyire minden faeszköz és gazdasági szerszám jóval olcsóbb lett, mint a múlt vásárkor volt: a favilla például darabonkint 15—20 krral volt olcsóbb. A bükkfa-hasítások pedig éppen fele árra szálltak le. A szalona igen becstelen volt, mert kígyósiaktól 23—24 frtig is vették itteni szalonamérő asszonyok mázsáját. A felföldi vasas tótok házaktól néhány mázsa legszebb szalonát 25 frtjával fizették, de ily olcsón is keveset vettek. A népmozgalom csak középszerű, a kézművesekre igen rosz vásár volt. Nyers és kész bőr ára emelkedett, ez utóbbit a szagot jókor érző egy pár bőrkereskedő öszszeszedte a vargáktól. Sz. L. Országos vásári tudósítás. (Békés II. (1870.) szept. 11.) Gyula, sept. 6. A gyulai úgynevezett kisasszonynapi országos vásár, mely egy hét óta tartott, mával végkép szétoszlott. A sertésvásár a nagy sár és eső miatt egy nappal későbben indult mint a nyári s voltakép csak az elővásár szerdáján és csütörtökén folyt le s bár még péntekre és szombatra is kinyúlt; ez utóbbi két nap csak egyes darabonkint s páronkint vevőké volt. Az összes forgalom 25—26 ezerre egész biztossággal tehető, de a mi újabb időben példátlan és hallatlan, belőle négy-öt ezer drb alig kelt el. Egy pest—győri, nagykereskedő ház. 3 szegedi hizlaló, egy szász kereskedő, néhány apróbb vidéki kupec — s jobb módú gazda és szeszgyáros vették a nagyobb falkákat, részint tovább hizlalni, részint a romlott szemes gabona és várható sok zsengés tengeri, illetőleg moslék értékesíthetése kedvéért. Az ó kukorica elfogyta, s igen drágán is alig kapható volta s az idei nagy termés kukoricának tökéletes érettségre juthatása iránti aggodalom, a makktermés silánysága, a kézen levő hízott sertesnek is pesti rossz ára s a pénzvilág bizalmatlansága a mai igen criticus európai viszonyok között képezek az egyetemes okokat, melyek a sertésvásárt az eladni szándékozókra nézve ily szomorúvá, nyomorulttá tevék. Egy aradi tenyésztőnek moslékon s két heti kukoricázással javított 3 nagyobb falkája, mind 1 l

/

t éves félhúsú falkája, összesen 680 drb páronkint egyre-másra, jó harmadfél mázsára becsülve 58 frtjával kelt: egy 60 drbnyi tarlós 3—6 éves jó fajú öreg csapata 72 frtjával, a másik 30 drbnyi jó húsú mind herélt öreg falka mint legdrágább 80 frtjával kelt, négy kisebb mind 1 V

2 éves nyáj 42.45 frtjával. egy csekélyül tartott szinte 1 Vi éves nagyobb falka 35 frtjával. egy pár száz téli malac 22 frtjával, másik kisebb csapat 20 frtjával kelt páronkint. 30 drb 2 éves válogatott tarlós ártán 57 frtjával, egy több mint félhúsú kukoricázott 3 éves falka 63 frtjával kelt el. Ezerszázötven drb moslékos 1 Vi éves nyáj 54 frtra lehagyott áron nem talált vevőre. Szomorúbb, olcsóság mellett is kelendőség nélkülibb sertésvásárra alig emlékezünk, se sovány, se félhúsú, se a kukoriczán hízott jó zsíros nem kellett. A szarvasmarhavásár már az elővásár csütörtökén kezdődvén, alig bírt eloszlani, még vasárnapra is kinyúlt. A nyári marhavásárt nagy voltáról már kiemeltem, de e mostani kétségtelenül még nagyobb volt, kiváltképen a számos nagy ökrökre nézve, melyekből Erdély úgy Arad és Biharmegye felsőbb része sok kisebb-nagyobb csapatot szolgáltatott.