Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

bárány nyáj 4 írtjával egy csekélyebb sovány magyar nyáj kiverése szintén 4 írtjával kelt páronkint. Egy csekély birka bárány, 1 frt. 1 frt. 20 krral is kelt darabonkint: — harminc öreg magyar juh 7 írtjával, — néhány fejőskecske 7,-8,-9 írtjával kelt darabonkint. Gabonaféle feltűnően kevés hozatott be, egy harmadrésze csak a szokottnak. El is kelt gyorsan minden. — Tiszta búza 7 írtról 9 frt 50 krig, a kétszeres 7 frt, 20 krról 8 frtig; — az árpa 5 frt 20—40 krig; a kukorica 5 frt 60 krtól fel egészen 6 írtig, — a zab kicsiben 5 írtjával köble; — a tarka köles 5 frt 20 krral; a köleskása 11 és 12 írtjával, — a paszuly 6—7 írtjával köble kelegetett. A favásár különösen szép és gazdag volt. Eleintén nagyon drágán tartottak, adtak is mindent, de a vásár végén egy harmaddal olcsóbb áron tukmálva adták a kimaradt portékát. A hosszú bikkfa, hasított gerendák párja 1 f*~t 20 krról fel két frtig; — a rövid tengelynek valóké 60 krról 1 frtvg; kinagyolt nyirfa szekérrúd darabja 70—80 kr., egy kútostor 20 krról fel egész 40 krig: Favilla száza 60 frttól 75 frtig a minőséghez képest, darabonkint ugyanannyi kr. — Rcssz formájú gyenge oláh favilla darabja 20—25 kr. Bikkfalapát java 35—40 kr. középszerű 30 kr. — csekély 20—25 kr. darabja. Sütőlapát 30—50 krig darabja. Keréktalp száza eleinte 3—8 frt 50 kr., később 7, sőt 6 írtért adatott el; s bár ige.i sok volt, mennyit rég nem láttunk. — mind elkelt. — Egy darab járom 80 krról 1 frtig; — tézsla 90 krról 1 frt. 10 krig. Gulya-itató, nagy vályú darabja 45—50 frt. Fenyődézsát is feltűnően sokat hoztak az oláhok, — a vásár elején igen drágán, a vásár végén igen jutányosán adták, például 6 drb. egymásba rakott dézsából álló kötést, melyből a külső egy akósnai nagyobb volt 2 frt 60 kron lehetett venni. Egy kész, vasazott paraszt lószekeret 55 frttól 75 frtig lehetett bát an venni, a fa és vasazás minőségéhez képest. Egy pár kerék lószekérhez való 4 frttól 5 frtig. Parasztfaragású két szekéroldal 2 frt 40—60 kr. Talicska tölgy- és szilfa 1 frt. 60 krtól fel 2 frt 50 krig, darabonkint nagyon sok elkelt. Fenyűgerendák, óriásak aránylag drágák voltak belőlük kevés érkezett; valamivel drágábban keltek, mint a fakereskedésekben lehetett itt helyben venni. Vésett ajtókhoz volt vastag deszka, párja 2 frt. 80 krtói 3 frtig. Gömbölyű szarufák 90 krtól 1 frtig, a hozzájuk való gömbölyű léc 35—40 krig keltek páronkint. Nyirfa, seprúkötésre 30—35 kr. A bőrvásár igen rakott volt, s jó részben eladatlan maradt a behozatal. A készítetlen nagy ökör-bőr párja 35—39 frtig, a tehén bőre 22—25 frtig, a lóböre 8—13 frtig, pitiing 13—18 frtig. A kész bőr 1-ső rendű tehén bőr 44—43 frtig, másodrenű 33—35 frtig, harmad rendű 28—32 frtig keit páronkint. A nyers juhbőr feléből a nagy birkabőr párja 2.40—3 Frtig, magyar báránybőr párja 2.50—60 kron kelt. Gyékény darabja 1.70—2.20 krig volt a minőséghez képest. Egy kenyérsütéshez való szakasztó kosár 18—20 kr. darabja. A szalonnának kevés becsülete volt; felföldi vasas- tótok vettek néhány mázsát 28 frtjával belőle. A kézműiparosok átaljában rossz vásárt csináltak, főleg a csizmadiák keserűen panaszkodnak, sokan is voltak, mert legalább 300 sátorban árultak paraszt csizmát. A nagyban eladó pesti kereskedők közül csak pár jött le; egyik helybeli rőfös kereskedő két helyen is árulva jó vásárnak örvendett, főleg a nyári-kendő félékből igen nagy mennyiséget adott el, vidéki kisebb kereskedőknek. Zsákot főleg Csabáról, Békésről, Berényből, de Bihar és Arad széleiről a szomszédságból is hoztak, 56—60 írton kelt száza a háromvékásnak; a vevők közt legfőbb volt gróf Csekonics zsombolyai uradalma, hova 1800 kész zsák és vagy 50 vég zsák és ponyva vászon vétetett. A vásár 8 napig tartott; voltaképpen az elővásár tévén\belőle 7 napot, A meleg és por igen alkalmatlan volt, a népforgalom középszerű. Sz. L. Országos vásári tudósítás. (Békés II. (1870.) júl. 24.) Gyula július 18. Ma szedték fel sátor-karóit a gyulai nyári országos vásárnak, — melyet Mária-Magdolna napinak, vagy kls-vásárnak is szoktak nevezni. Már e hó 10-én kezdett gyűlni a sertés-vásár, mely azonban nagygyá nem bírt semmiképen lenni; nem azért, mert már a téli és tavaszi vásár a sertések színét, javát elvitte, — a mostani már a maradék nyájak. Jutottak, azok is csekély számban, — s még ezek sem találtak nyomott áron sem, — dacára a látszó jó árpa és kukorica ter-