Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 2. Gyula városának az országos és heti vásárok megtartási módjára vonatkozó szabályrendelete 1899

vesék, 2. szappanosok, 3. késesek, 4. bádogosok, 5. üvegesek, 6. könyvkötők és rézművesek. 7. festők, 8. czipészek, 9. kalaposok, 10. férfi-ruha kereskedők, 11. női-ruha kereskedők, 12. divat és pipere-árusok, 13. rövidárú (norinbergi) kereskedők, 14. divat és posztókereskedők, 15. kisebb rőfös- és szalag-árusok, 16. takácsok, 17. szűcsök, 18. magyar szabók, 19. gyolcsosok, 20. zsák- és vászon árulók, 21. zsibárusok, 22.gyékényesek, 23. kocsi árulók. b) A Kossuth Lajos-térnek az aradi országúttól keletre és délre eső részén, továbbá az ennek folytatását képező utczán és a Hagyma-téren árulnak: 1. a cserépedényesek, 2. csizmadiák, 3. tímárok és készített bőrkereskedők, 4. szalmakalap árusok, 5. csutorások, esztergályosok, 6. képárusok, szatócsok, pokróczosok, tarisznyások és házalók, 7. zöldség árulók, 8. szűrszabók, 9. kosarasok. c) A Honvéd utczán árulnak: 1. szíjgyártók, 2., kötélverők, 3. asztalosok. d) A Szerecsen-téren árulnak a nyerstermény árulók, esetleg a mutatkozó körülményhez képest más árusok is. 3. §. A külvásártér a Bárdos-híd és a körgát közötti területből áll, ahol is a sertés, juh, szarvasmarha vásár, valamint mindenféle gazdasági eszköz, terményvásár és a lóvásár van, ugyanitt nyernek elhelyezést a laczikonyhások, a készített fanemü árusok, mint dézsások, teknősök stb. takarmány árulók, kádárok, kerékgyártók, kas és borona árusok. 4. §. A kisváros részén fekvő úgynevezett Kakastér a nyersbőr vásár helyéül jelöltetik ki. 5. §. Minden a 2., 3. és 4. §-ban elő nem sorolt iparosok és kereskedők árúhelyiségci és a mutatványosok sátrai a tanács kiküldöttje által fognak a körülményekhez képest időről-időre kijelöltetni úgy azonban, hogy ez által a vásári jó rend, az akadálytalan közlekedés gátolva ne legyen s hogy ez a többi iparosok és árúsok feltűnő hátrányára'nem történjék. 6. §. Országos és heti vásárok alkalmával minden árúczikk a kijelölt árúhelyiségén az üzleti iparengedély keltére való tekintettel első sorban a gyulai iparosok és kereskedők lesznek elhelyezendők, ezek után a megyebeli többi községek következnek, Gyula városához közelségükre való figyelemmel. A szomszéd megyebeliek pedig a következő sorrendben helyezendők el: Arad-, Bihar-, Csanád- és Csongrádmegyeiek s ezek után a többi bármely megyebeliek. 7. §• Heti vásárok alkalmával az árulási helyiségek minő módon való beosztása a körülményekhez képest a rendőrség előterjesztésére a tanács által állapíttattk meg. Megjegyeztetik, miszerint heti vásárok alkalmával a kofálkodási czélból való be- vásárlás ápiil 1-től szeptember hó végéig 8 órától — október 1-től márczius hó végéig pedig 9 órától engedtetik csak meg. 8. §. Egymás mellett, vagy egymás átellenében egynemű czikkel egynél több sátrat senki fel nem állíthat, azonban a hasonczikk árúsok legvégére bárki több sátrat is állíthat fel. 9. §• A fasátrak úgy tűz, mint közbiztonsági tekintetből az országos vásár kezdete előtt csakis 8 nappal állíthatók fel és a vásár eltelte után 8 napra múlhatatlanul eltávolítandók. 10. §. Jelen szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelőleg a városi mérnök által készített s a városi tanács által jóváhagyott térkép szolgál vásári árulási helyek elhelyezésére irányadóul, melynek keretén belüli intézkedési joggal a városi tanács kiküldöttje rendelkezik.