Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

szabadkozott, mert aki odakerült, az lett a „kunkapitány". Akivel viccelnek, s akinek minden viccre vissza kell vágni. S ezen igenigen jól lehet mulatni. A csigaleves után sült tyúk következik, csak a szín hús, aztán a birkapaprikás, krumplival: a csontok pedig lekerülnek az asztal alá. Pohárköszöntők hangzanak, vacsora után elhúzzák a muzsikások az asztali áldást. S csak azután jön a tánc. Hívatlan vendégek a lakodalomban a maskurák, vagy képek. Fiatalemberek öltöznek fel ki ennek, ki annak, s egy táncra bekérezkednek. Mindig kérezkednek, s mindig beengedik őket pohár borra, s egy táncra. Ezt is mulatságos találgatni, a lányok elhúzódnak; de azért örül, akit kihalász egy maskura a többi közül. Jó játék még az is, hogy megszöktetik a menyasszonyt. Tánc közben kitáncolnak vele a konyhába, onnan a kamorába, s bezárják. A vőlegénynek ki kell váltani. Kanna borral, evvel, avval, persze olyan is előfordult már, hogy végképpen elszöktették. A lakodalom az egyetlen hely, ahol az asszonyok is isznak, s dalolnak. Itt „nem látja meg" őket senki, mennyit ivott, hogy ivott, s a dalolás meg éppen kötelező. A cigány mindenkinek elhúzza a nótáját sorba, s ez olyan pihenő idő, amit természetesen együtt dalol az egész sokadalom. S mikor 12 óra van, a menyasszont kiviszik a kontyolóasszonyok, s tetőtől talpig új holmikba öltöztetik, mostmár tiszta feketébe. A század elején még a jómódúak a mennyasszonynak erre az egy alkalomra fekete kalapot vettek, s kalaposán ment be a kontyolásról. Ma csak fekete kendővel kötik be a fejét. Kezébe veszi a menyaszszony tortáját (az ő házukból való) s megindul elől, az asszonyok libasorban utána, mindnek kezében sütemény, torta. Sorba leteszik az asztalra, s most csak az asszonyok táncolnak, közrevéve a menyasszonyt. Mikor vége a nótának, a násznagy felkéri a menyaszszonyt ez a menyasszonytánc, s táncol mindenki, de aki a menyaszszonyt kéri fel, annak pénzt kell adni a kontyolóasszony szitájába. Mikor elfáradtak a táncban és nótázásban, játszanak. Ezek mind pajkos játékok, különösen a régiek. Ilyen a rucázás. Egy ember összecsavart törülközővel bejött tánclépésben, a cigány húzta, egy asszonyra jól rásózott a kendővel. Az beállt mögé, aztán egy emberre ütött, az beállt az asszonymögé, így sorba, sorba, s táncolva dalolták: „A gúnárom az ólba Rámászott a tojóra. Ügy-úgy édes gúnárom, Űgy lesz libám a nyáron..." Olyan fáradhatatlanul tombolnak a lakodalomban, mintha egész évben erre gyűjtötték volna összes örömüket, az összes dal most csordul ki szívükből, vagy mintha a fiataloknak jó kedvet terítenének kezdődő életük elé.