Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

jon. A vágott kender hamarabb ázik, mert belemegy a szárába könnyebben a víz, jó időben 5—6 nap, hidegebb időben 6—7 nap kell az ázásához. Ha száraz a kender, hamarabb érik. Magkendert ritkán vetnek, ez októberig érik. Ügy tudják csak, hogy egyik szár hattyú, a másik virágos. — Vetek két sor bugót, magnak. Mondják. S ha ősszel elindul mellette a föld hosszán, 10— 15 szálig is mehet, míg van egy bugós. A többi virágos, ezt meghúzgálják, fel is jön könnyen, a magnakvaló nem jön, erős a gyökere. Áztatás után kivetik, kiteregetik, megszárad az áztató helyen, hazahordják szekérrel, kúpba rakják, 5—6 napig pihen. Csak ezután törik. Ilyenkor csattog a törő a meleg nyárvégi napokon, s fehér csepűvel terített a poros udvar. Törés után az ágy alá rakják. Itt pihen a dörzsölésig, ami már a lányok munkája, s erről később lesz szó. Dörzsölő után összehányják csomóba, s kitilolják. (A végét a csuklójukra csavarják, a másikkal a törőt csapkodják rá sorbasorba.) Nagykötélre teszik száradni. Aztán gerebelik. Ekkor kétféle kender válik belőle: csuklójukra csavarják a végét, beleverik a gereben fokába, így lejön a zsáknakvaló először. (A vastaga). Ezután jön a ponyvának való (lepedőnek való) s ami ezután marad, az a kender, a szép, selymes, egyenletes, hosszú szálú. Ezt fejkendernek hívják. Ebből kendő, s régen gatya készült, mizírrel. Minden fonó-asszony tudja, hogy 8 marékból van 1 fű, 1 fűből 1 és fél pászma, 1 pászma 600 szál: 300 ige, 1 ige 3 szál a motollán, (1 méteres a motolla hossza, ennek 1 ága 60 szál, 4 ágán 600—600, a kifeszült szálakat hurokba szedik kézzel, mint a horgolás láncszemét). Ez a 600 szál 1 pászma, 300 ige a fejnek valóból, 300 szál 150 ige panyvánakvalóból, 50 ige zsáknakvalóból (4 darab 50 ige 1 pászma). Mikor ilymódon kész a fonal, jön a fonalmosás. Meszes vízbe forrázzák, kirázzák, aztán bele a szapuló kádba, a tetejére a fonalnak tettek egy hammost, hamut és oltott meszet rá, zsírosszóda-lúg, szappanos-lúg bele, forralta fel rá az asszony a vizet, a kád alatt egy dézsa állt, az üstbe forró vizet öntöttek a kádba, alól kicsorgott. 6—8 üst vizet öntöttek így rá, alólról merték, felül öntögették. 4—5 óra hossza kellett neki. Utolsó lében ázott reggelig, reggel 4—8—10 asszony vitte ki a jégre, léket vágtak s sulykolták. A háziasszony főzött, húslevest, kőttest sütött, bort forralt, az asszonyok szolmán álltak. ízíkkórón, pokrócot csavarintottak maguk köré. Mosás után kötélre hányták, száradni. Ezután gombolyítják. 40 cm sima fa, 10—15 cm bodzagally, úgy néz ki, mint fütyülő, mind a két végén lyuk van. ezzel „hányja rá" a sima fára a fonalat. Mikor kész a gomboh/ag, a fát kihúzza a közepéből. Gombolyítás után jön a vetés. Vetőkaróra. A gombolyag közepéből jön a fonal. A vetőkaró 2 méteres alkalmatosság, amelynek középső rúdja a mestergerendába szegeit kis bőrdarabban forog, s a