Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

akkor már 9—10 óra van. Gyomlálja az apróveteményt, gazt szed a malacoknak, süldőknek, 1 óra körül bemegy, akkor, ha gyermek is van a háznál, aludttejet esznek, vagy szalonnát. 2—3 órakor kezd a főzéshez, hogy megfőj jön, mire jön a csürhe. Űjra kezdi az etetést. Jön az ura is, vagy a nagy-gyermekek, enniek ád, kb. 8 óra felé van az idő, az ura adott a tehénnek, az asszony fej. Az ember itatja a jószágokat, az asszony megágyal, mosakodnak, feküsznek le. Ekkor pedig már 10 óra is van. A téli nap természetesen sokkal könnyebb, önkor kel az egész család, az ember ellátja a nagy jószágokat, behozza a fűtőt, az aszszony fűt. Tesz be hajába krumplit sülni, tepsibe hurkát — ilyenkor már vágtak •— tüzet rak a spórba, melegszik a mosdóvíz, ' mikor minden jószág evett, akkor mosdik a család, sorba. Azután esznek, ekkor 9 óra van. Evés után elmosogat, elrakja a kenyeret, a krumplihajat az ágy alatt levő moslékosba önti, de még a lámpaüveget is ki kell türülni, önteni kell bele petrót, s csak aztán ül le fonni. Három óra feléig fon, akkor kezd az ebédfőzéshez. 4 órakor esznek. Aztán megint eltakarítja az edényt, ha nagylány van, ezeket az végzi, az asszony fon. Átmennek a szomszédba, vagy onnan jöt át valaki, s közben beszélgetnek. Még kártyáznak is. Rádiót hallgatnak. Természetesen, ha sütés van, vagy mosás, akkor zsúfoltabb a nap, de így is sokkal könnyebb a nyári napoknál. Vasárnap pedig kivétel nélkül a délelőtti órákat tölti munkával, de ezek: vagy akkor tisztálkodnak valami okból, vagy felöltözik és elmegy a templomba, — ma is sokan járnak — s pontosan 12 órakor ebédelnek, hogy a délutáni etetésig szabad legyen. Igazán pihenő nap csak a vasárnap, ez nyáron is így van. A falu asszonyainak, lányainak fele ma is fon és a szövés január végén, esetleg február elején történik, és hogy a szövőszék felállítása, a fonal elkészítése milyen komoly munkát és tudást igényel, elmondjuk nagyjából ennek lefolyását. Szerződéses kendert Ugrán nem termelnek, mert „forrásos", vagyis hideg a föld. A kerti földekben, meg a melegebb határrészeken mindig csak saját használatukra termelnek. Régen áldozócsütörtökön vetették a kendert, mert ezen a héten szokott jönni az eső. A kendernek vetéstől nyövésig 12 hétig kell a földben lenni. (Ma februárban is elvetik, ha engedi az idő.) Régen 400, 500 kéve kendert is termeltek, ez jó negyedrész földön termett (1 holdnak a negyede). Most legtöbben csak 10—12 lépés széles földet vetnek el a kert végében, az körülbelül 100 négyszögöl. Ha jó esőt kap, a kender egy hétre kikél. Augusztus 20-án nyövik. Vágni is szokták, amelyik nagyobb. De az aprót csak nyövik változatlanul (1, 1 és fél méterest). A kövér földben jobb, de a soványba is megnő, csak kisebb lesz. Ugrán kis kévéket kötnek. A szomszédos falukban, ahol szerződésre is termelnek (1 hold, 2 hold) nagyobb kévéket kötnek, Ugrán 4—5 marék 1 kéve. A kévéket elbugázzák, a tarkóra verik, hogy virága, levele lehull-