Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)
kerül (szombaton) — különösen télen —- a meszelő. A kemence, padka, a spór környékét bemeszelik, a ház, konyha, a tornác földjét pedig felmázolják, s beszórják homokkal, mint a nagytakarítás alkalmával. A homokot is rendszerint az asszonyok hordják. A Körözs régi medrében itthagyta a szép, sárga homokot, ezt hordják zsákkal. Természetesen csak amennyit könnyen elbírnak. A hét más napjain csak az ágyazás, a sepregetés, s törülgetés marad, meg a lámpaüveg „türülése", mert azt minden áldott nap kitörölik — marad takarításnak, s a konyhában a főzés, s a vele járó mosogatás. A piszkos asszony ezeket a napi takarításokat szokta megrövidíteni, ami akár milyen kis dolognak látszik is, a földes szoba tisztántartására elegendő. Ha 3—4 nap nem sepri rendesen, az ágyak alatt megáporodik a föld, s hiába szellőztet, ennek szaga nehéz, elviselhetetlen. Az edény és a bútor A múlt században az egyfertály földes (12 kislánc) paraszt ember, akinek két lova, egy tehene, két hízónak való malaca, s éppen a földhöz mért aprójószága volt (1 lánc föld: 5 tyúk, 1 kakas, ez volt az elv, hogy ennyit bír eltartani) mikor a lányát férjhez adta, vett neki 1 kaszlit, meg egy ágyat. Ennyi volt a bútor. (A szegényebbek egy ágyat, meg egy ládát kaptak. A láda virágos mintás volt, az ágy visszaemlékezés szerint egy színre festett.) Egy 83 éves aszszony ma is emlegeti, hogy könyörgött az anyjának, Vegyen neki még két karszéket az ágy és kaszli mellé. „Üljetek a padkára!" Intézte el az anyja a kívánságát. A régi zsúfoltságban nem is fért volna* több bútor. Még így is, mikor szaporodtak a gyerekek, a padkára, a sutba, a vacokra is jutott belőlük. (A vacok a Sutnál állt, vagy az ajtó megett, négy lába volt, de nem volt deszka vége, mint az ágynak, s nem vetettek bele ágyneműt, csak pokróccal letakarták.) Később, a század elejétől két ágy, egy szekrény, egy kaszli (etuzsér) egy asztal, négy—hat szék volt a menyasszony bútora, ezen kívül a háznál maradt az anyós halála után is annak az egy ágya, így ma legtöbb helyen három ágy van. A bútor nem volt cifra ebben az időben sem, jó, vastag fenyőfából készültek, s tartósak, hiszen ma is használják őket. A mai bútor már két ágy, éjjeliszekrény, két szekrény, de nagyon gyatra kivitelű, gyenge valamik. A földes szobákban, s a téli benttartózkodástól jó, ha öt esztendeig bírják. Formája sima, jó vonalú, de meg kellett volna teremteni függetlenül és más stílussal a mai falu bútorát. így a bútoripar, s a modern vonalak legsilányabb formáját kapta. Nem arról van szó, hogy viszszahozni a régi paraszti bútor merev, mai embernek kényelmetlen formáit, de ami abban szép és magyar, azt kellett volna alapnak adni. így a „kispolgári" ízlést, amiben semmi eredeti nincs, most a paraszt kapja, mint az új élet ajándékát. Fontos bútordarab volt még az ugrai paraszt házaknál is, a téka. Falra akasztható, polcos, ajtós kis szekrényféle, ez nem szerepel a