Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)
raiak napraforgót csak kerítésnek, meg a mécsbe való olaj végett vetettek. Nagyszárú, hatalmas tányérú napraforgók voltak akkor. A román szomszéd a mesgye szélre kétsor naprafongót vetett. •— Mit csinál kend? — kérdi a magyar. — Vetek, puszut. — Válaszol készséggel a román. — Én mondom kendnek, nem nő meg. — Ellenkezik vele a magyar. — Megnő az, hajjá. — S elveti a magot. Szépen kelt. Egyszer már meg is kapálták. Másodszor töltögették. Azt gondolja a magyar: — Ijnye, ennek az ólának lett igaza! — Kapja fogja, minden szálat meghúzogat a mesgye félen. Jön a szomszéd is kifelé legközelebb. Töltögetné, kicsik, satnyák, nagyon lemaradtak. — Én nem tudom, mi van evvel a puszuval! Olyan szépen kelt! — kesereg a szomszédjának. — Mondtam kendnek, hogy nem nő meg! De őszig csak megtudta, hogy a szomszédja mit csinált, váltig csóválta a fejét rosszalón: — Nem gondoltam volna, hajjá kend. Igazán nem gondoltam volna... De legközelebbi tengerifordulónál a földje közepére vetette. Ennyi „bántás" akármelyik szomszédnak, vagy utcabelinek kijár. Ugra a török időkben Elképzelhetjük a pusztítást emberben, faluban, ha ezt a két számot megnézzük: Nagyváradnak a töröktől való visszafoglalásakor is csak 100 lakója volt. A három kis Ugra pedig egyszerűen eltűnt a föld színéről. Szájhagyomány szerint 9 család maradt meg a rétben, hol jó menedéket nyújtott a nádas és a hatalmas mocsári tölgyerdő, amelynek maradványát az 1920-as évek elején irtották ki, s amelyet ma is egyik határrész neve jelez: Ugrai erdő. (Hogy a kóbor lovag leszármazottai hol menekültek meg, nem beszél róla semmiféle hagyomány). A kilenc családot így emlegetik: „Három Erősök, Hat Óromosok", akik előjövet rejtekükből, a mostani Alsósornak nevezett utcát szállták meg. Ügy is emlegették még a század elején, hogy a Három Erősök, Hat Óromosok utcája. írott emlék erről nincs, az tény, hogy ezentúl csak egy Ugrával találkozunk mindenféle összeírásnál. A mai Holt-Körözs magas déli partján új templomot építettek, összehordtak a három Ugra három templomát, s hatalmas terméskő alapjait. A templom építéséről nincs pontos dátum, az 1770-es évekből vezetett egyházi anyakönyvben a templomra semmiféle vonatkozású építés, vagy javítás nincs feltüntetve, egy 1806. jún. 27-iki bejegyzés szerint: „öntetett egy nagyobbik harang Tasnádra való harangozó által... beleolvasztva a régi, 130 fontnyi lett..." Érdekessége a templomnak, hogy csonka a teteje, s nyugatnak néz, a török birodalommal szemben. Másként nem hagyott építeni templomot a török. De a bihari magyarság helyzete, amely kivétel nélkül mind református erre az időre, a töröktől való megszabadítástól semmit nem javult. Iszonyú erővel kezdődött meg a rekatolizáció, amit a nagy hullámban bevonuló románság elfogadott, a magyarok nem. Ekkor lett a bihari románság görögkeletiből katolikus, s még az 1930-as
