Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

GYULÁRA ÉRKEZÉSE Munkácsy (Lieb) Mihály 1844-ben született Munkácson. Apja, Lieb Leó Mihály kincstári sótiszt volt. Anyja Reök Cecilia, öten voltak testvérek, köztük Mihály a középső. Előbb anyját, 1850-ben apját is elvesztette. A gyermekeket rokonok vették magukhoz. így került Mihály 1851-ben Békéscsabára, Reök István ügyvédhez. A nagybácsi „kivételes műveltségű és nyelvtudású, talpig becsületes ember", aki a szabadságharc idején miniszteri titkár volt, s emiatt az önkényuralom alatt eltiltották ügyvédi foglalkozásától. Elhagyta a fővárost, s Csabán gazdálkodásból élt. A „kedélytelen, nyers agglegény" nem értett a gyermekneveléshez, de azt tudta, hogy Miskának kenyeret adó foglalkozást kell biztosítania. Asztalosmesterségre taníttatta. Miska 14 éves korában szabadult. Szabadulása után nagybátyja igyekezett elhárítani magáról Miska nevelésének gondját: ,,A magad embere vagy, másra ne számíts!" — ezekkel a szavakkal bocsátotta el 1858 őszén Aradra induló unokaöccsét. Két évet töltött Aradon. Életét önállóan irányítja, s bizony ez semmivel sem volt jobb, mint a legénytársaké. Keserűen emlékezik vissza ezekre az időkre. Hat hónapig nem evett meleg ételt, csak kenyeret, néha egy kis szalonnát vagy sajtot. Ez az életmód annyira legyengítette, hogy a második év végén alig volt jártányi ereje: gyakran lázas lett, dolgozni sem tudott. Egy ideig még visszatartotta nagybátyja intő szava, de később nem volt más választása: hazaindult nagybátyjához. Reök István ekkor már Gyulán lakott. Az ország politikai élete ugyanis 1860-ban alaposan megváltozott. A Bach-rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ausztria külső és belső kényszer hatására 1860-ban feladta az önkényuralmat, és az október 20-án kiadott „Októberi diplomá"-ban ismét a megyékre bízta az ország közigazgatását. Békés megye az elsők között szervezte újjá a megyerendszert. Bár a kinevezett főispán csak november 28-án érkezett Gyulára, és más-