Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

— Kész vagy, Miska? — Kész! — volt a válasz. Máskor az is megtörtént, hogy Miska kijött a parkba jelenteni, hogy a terem rendben van. Bevonultunk a terembe, Szamossy bemutatta nekem Lieb Miskát, az asztalosinast és az ő rajztanítványát. Lieb Miska a bemutatkozáskor kék asztaloskötényt viselt. Ingujja fel volt gyűrve, mint aki munkát végzett. Egészséges, szép termetű, 14—15 éves, kék szemű fiú volt, bozontos szőke, égfelé meredő sűrű kreppszerű hajzattal, vastag szájszélekkel és a szemöldöke fölött erősen kidomborodó húsos homlokkal. Kellemes benyomást tett rám. Szamossy leült dolgozni. Én Paolo Veroneze egy tanulmányfejét festettem, közel ülve Szamossyhoz. Lieb egy távol eső szögletben karmolászott korommal egy táblán. Szamossy olykor megnézte Miska rajzát, azután hozzám jött, korrigálta és megmagyarázta a színek keverésének módját. Egészen iskolaszerűén folyt az oktatás. Szamossy nagy szorgalommal másolta a családi képtárat. Bámulatos hűséggel hozta ki a legnehezebb feladatokat. Kitűnően értett a színek vegyítéséhez. Sokat tanultam abból, a mit tőle láttam. Hol én mentem Szamossy háta mögé bámulni, hol Lieb Miska. Néha egymás munkáját néztük meg és így szövődött közöttünk, mint tanítványok között egy kis barátság. Miska akkoriban a Szamossy által elébe rajzolt dolgozatokat másolgatta. Nem volt még a rajzban elég előre haladott. A nagy terem egyik sarkában kiselejtezett, széthullott könyvek hevertek. Miska egy alkalommal arra kérte Szamossyt, engedné meg, hogy a kiselejtezett könyvek képeiből azokat, amelyek a római időkből való háborúkat harcokban mutatták be, hazavihesse. Szamossy megengedte. Miska ezekből a képekből külön csataképet rajzolt. Nagy rajz volt ez. Egy nagy ív regál papiros — akkor így nevezték — tele volt rajzolva. Egy hétig is bajlódhatott vele Miska. Bemutatta tehát kompoziczióját Szamossynak és nekem. Szamossy nagy kacagással fogadta ezt a kompozíciót, amely egy csatát ábrázolt. A nagy csataképek távlatának a közepéből egy ágaskodó mén vált ki, vagdalodzó hősével együtt, amely minden távolság daczára nagyobb volt, mint az előtérben harczolók alakja. Azért elismerésre méltatta Szamossy Miskának a rajzban kifejtett szorgalmát. Elmondhatom tehát, hogy én láttam Munkácsy — akarom mondani Lieb Miskának — első kompoziczióját. Hatheti együttmunkálkodásunk után Szamossy Miskát már közelebb ültette magához s nagyobb rajzokat bízott rá. Miska mindig irigykedett rám, mert én már festettem.