Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
1874. szept. 8-án nejével együtt érkezik Csabára, ott hosszabb ideig időzött, s valószínűnek tartjuk a gyulai ismerősök meglátogatását is. 45 A Békés szerint a nyolcvanas években volt legutoljára Gyulán (1882-ben jött haza Krisztus Pilátus előtt című képének kiállításakor). 4 " Felkereste gyulai ismerőseit, így Szénásy Józsefet, a Békés megyei Takarékpénztár igazgatóját. Az ilyen alkalmat használták fel egykori ismerősei, hogy fiatalkori rajzai közül nem egyet szignáltassanak Munkácsy val. Az ismerősök — Dubányiék, Szénásy ék, Ormosék, s akiknek nevét nem jegyezte fel a hagyomány — szeretettel ápolták ezeket a kapcsolatokat, féltve őrizték a megmaradt rajzokat, melyekből ma már alig ismerünk néhányat. Munkácsy nem egyszer utazott Magyarországra azzal a céllal, hogy egy-egy festményéhez témát, anyagot gyűjtsön — így 1874-ben a Hős című képéhez, 47 s 1891-ben a Honfoglaláshoz. Ugyanekkor érdekes kéréssel fordult unokanővéréhez: gyulai szűrt kért tőle munkájához. „Munkácsy Mihály hírneves festőművész, hazánkfia úgy látszik híven ápolja fiatalkori impresszióit — írja a Békés — és különösen a Gyulára vonatkozókat, hol tudvalevőleg egy évet töltött, és a festészetben az első oktatást nyerte. Nem feledkezett meg a híres gyulai vásárokról és azok egyik specziális iparcikkéről: a magyar szűrről, melyből a legczifrábbakat és különösen a legmagyarosabb montívumúakat itt lehet kapni. Egy képe festésénél szűrős alakra lévén szüksége, Munkácsy felkereste unokanővérét, Reök Vilma kisaszonyt, hogy vegyen neki a gyulai vásáron egy szűrt, modellnek. A kisasszony eljárt megbízatásában a Gombkötő gyulai származású aradi szűrszabótól egy igen díszes kiállítású szűrt meg is vásárolt és azt küldi Párizsban élő nagy művész hazánkfiának/' 43 Utolsó éveikben sokat betegeskedett, s 1900. május elsején az endenichi gyógyintézetben fejezte be rövidre szabott, de annál fényesebb ragyogású életét. Halála nagy megdöbbenést keltett a vármegye közönsége, jórészt személyes ismerősei körében. A vármegye nevében Fábry alispán, a város részéről Dutkay Béla polgármester fe45. Békés megyei Közlöny 1874. / IX. 13., 27., X. 4. és 18. 46. Békés 1900. V. 6. 47. Békés megyei Közlöny 1874. X. 4. (A falu hőse néven vált ismertté). 48. Békés 1900. Vin. 3.
