Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
kezete ellenére is nagyobb volt, mint az előtérben harcolók. Szamossy nagy kacagással fogadta, de megdicsérte Miskát szorgalmáért. A szorgalomnak meg is lett az eredménye. Odry megjelenése után hat héttel Szamossy már közelebb ültette magához. Egyre nagyobb rajzokat bízott rá, s mind többet mondott el a festészet műhelytitkaiból. Megtanította őket nem csak az ecsetmosásra, de a festővászon előkészítésére is, hogy segíteni tudjanak magukon, ha nem kapnának festővásznat. Nagy gonddal magyarázta a festmények aláfestését, a színek keverését és összhangját. Különösen szerette a nagy olasz festők festőmodorát elemezni. Néha apróbb meglepetésekkel is kedveskedett tanítványainak. Egy alkalommal Miskáról készített ceruzával igen találó portrét. Odryt nagyobb ajándékkal lepte meg: egy színpadi függönyt készített Odry jutalomjátéka alkalmára. Az előfüggönyt először Szamossy festette meg kicsinyben. Egy nagy íves, szétnyitott függönyű oszlopcsarnokot ábrázolt, a csarnok bal oldalán Vörösmarty talpazaton álló szobra, a kép hátterében a Lánchíd Buda várával. A kész festményt Szamossy kockákra osztotta be. A terem falára kifeszítették a nagy vásznat. Ezt is kockára osztották be, s erre kellett átmásolni a kis kép rajzait. Szamossy Miskára bízta a másolást. Miska egy állványon állva korommal, szénnel rajzolta a kezében lévő mintáról az előföggönyt. Ügyesen dolgozott. A Vörösmarty-szobor azonban túlhaladta erejét, ezt Szamossynak kellett megrajzolni. 21 A jutalomjátékra kész is lett. Tetszett Odrynak, s úgy látszik a gyulai közönségnek is, mert — ha hihetünk a gyulai hagyománynak — még egy előfüggönyt készített Munkácsy. A Békés szerint ..Munkácsy festette a műkedvelő társaságnak ma is használatban lévő és a gyulai várkastélyt ábrázoló előfüggönyét." 22 Említettük, hogy Odry néha délelőtt is felkereste Szamossyt, ha ideje megengedte. Megtörtént, hogy korán érkezett a kastélyba. Ilyenkor a mester kinn sétált a parkban, mert folyt a műterem takarítása. Miskának volt ez mindennapi munkája. Odry szerint ezért az ellenszolgáltatásért tanította őt Szamossy. Munkácsy ugyanígy fogja Aradon is takarítani mestere lakását. „Nem akartam, hogy Szamossy takarítónőt fogadjon — írja — és gyönyörű rendben tartottam a lakást. így volt ez helyes, mert Szamossy szerette a tisztaságot és a kényelmet s mással 21. Érdekes, hogy Végvári Lajos a színpadi függöny festését Munkácsy második aradi tartózkodásának idejére helyezi, s épp Odrynak említett visszaemlékezésére hivatkozik. Ugyancsak Aradra helyezi a történelmi képekről átmásolt első kompozíciójának születését is. Nyilvánvalóan tévedésről lehet szó, mint ahogy Munkácsy régebbi értékelői is gyakran felcserélték Munkácsy gyulai és csabai életének több mozzanatát. (Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei Budapest 1958. 22. lap). 22. Békés 1900. május 6.