Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1962. évi munkájáról (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 40. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
egymáshoz való fiatalok — írja forrásunk. Ekkor megjelennek a legény szülei és egy alma átadásával, amibe belenyomnak egy-két pénzt, a választott lányt azonnal el is jegyzik. Az almát kapott lány örvendezve szalad anyjához elmondani a nagy újságot; megcsókolja és siet vissza táncolni. A jabuka után egy hétre van aztán a keretes, ha az adott alma ketté vágva várja az asztalon a kérőt, akkor a lány hozzámegy a legényhez, azaz megosztja vele az élet minden örömét és bánatát, ha nem megy hozzá, akkor az alma egészben, felvágatlanul várja a kérőket. A lány visszaadja az almát, elutasítja a legényt"/' 9 Ugyanígy vette át korabeli újságcikkek alapján a jabuka ismertetését Réső Ensel Sándor is a délvidéki rácság lakodalmi szokásairól írtakban. „Az apák őszkor leánynézőbe mennek — írja. Ha a leány körülményei tetszenek, azonnal nyilatkoznak, ha nem odább mennek. Első esetben kijelölik együtt a leánykérési napot amelyre mindkét részről rokonaikat meghívják. A megkéretéskor, ha sikerült, gyűrűt váltanak, egymást és rokonaikat üngök, törülközők és efféle vászonneműekkel megajándékozzák, egy füst alatt azt is, mikor lesz az esküvő napja, s mennyi legyen a vendégek száma, elhatározzák; ekkor a menyasszony vőlegényétől egy piros almát is kap, azért ezen ünnepély ,Jabukának' neveztetik". 50 A szokás fejlődése, változatai szempontjából fontos Juga Velimir közlése, ö már nem beszél leányvásárról. Szerinte a szerb legény a kereteskor adja át az almát a leánynak. Az almába tíz vagy húszkoronás arany van tűzve. Ez a jegypénz (dár). Sokszor a lány ekkor látja először a legényt; ha tetszik neki, az almát elfogadja és egy hímzett kendő átadásával is kifejezi, hogy hozzámegy a legényhez. 51 Juga közlése új elemmel gyarapította a szokásról bírt ismereteinket. A jegypénz ugyan nem teljesen új mozzanat a házassági szokásokban, még az almaszimbolisztikában sem, mégis itt új értelemmel, konkrét formában jelenik meg az almához kapcsoltan. így együttesen, a pénz nemcsak vásárlóeszköz, az alma viszont nemcsak szerelmi varázsszer. Majd mindenben hasonló leírásunk van a bácsi sokácok lakodalmi szokásai között is az almával való nőfoglalásról. Itt a legény, aztán a legény által választott koma (kum) és a legény nőtestvére vagy ennek hiányában valamelyik közeli nőrokona megy kérőbe. Magukkal visznek egy szép piros almát és pénzt. Ha a leány szülei szintén beleegyeznek a házasságba, a legény átadja a lánynak az almát és a pénzt. Ezzel a lányt magának eljegyzi. A lány pedig egy kész inggel (kosulya) megajándékozza. Az ajándékozás után azonnal iratkozni mennek. 52 Egy másik ismertetés szerint nem ment ilyen könnyen a 49. Osztrák—Magyar Monarchia id. m. 628—629. 50. Réső Ensel id. m. 232. „Római sánczok vidékén lakó ráczok lakodalmi szokásaik" c. fejezete. Hivatkozik a Vasárnapi Üjság 1357. 131. és a Magyarország és Erdély Képekben 1864. 2. szám 322. közlésre. Vö.: Hajnal Ignácz: Bácskai szerb lakodalmi szokások. Ethnographia XIX. (1918.) 42. 51. Dr. Juga Velimir: A magyarországi szerbek. Budapest, 1913. 125. 52. Dr. Hannig Györgyné Karakásevits Josefin: Bácsi sokac népszokások. BácsBodrog Vármegyei Történeti Társulat Évkönyve. 1907. 122—132.
