Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

nyérre, Szalonthára adják taníttatás végett, midőn helységbeli Tanítóik Iskoláikban tanulókat nem kapván, ingyen fizettetnek. — Mind Magyar az, aki a Magyar haza áldásait használja, és szíve, nyelve által magát Magyarnak kijelenti. Magyar nyelvet tanuljon azért minden, hogy Magyar Szíve is lehessen. A vallás tsak lelki különözés. X. Földes Uraságok és Nemesség. (Legtöbb földje van a Váradi Püspöknek, Káptalannak, és Hg. Eszterházynak. Mellettük leírja a főbb földbirtokosokat.) Az előszámláltakon kívül, szép kissebb birtokú, és armalista Nemesség lakia ezen Járást. Lee több Nemessés lakik Szalonthán. a hói 200. Nemesi háznális több vagyon, és Sarkadon. Vágynak még ezen felül a Gyaraki pusztán, Sarkad Keresztúrba, Lesen, Fekete Tóthonis Nemes Személyek. Nyermegyen Oláh Nemesek laknak. XI. A Vármegye Tiszt viselői és tseledhei (Felsorolja a járás tisztviselőit, Klobusiczky János szolgabírótól kezdve, a két viceszolgabírót, perceptort, négy esküdtet, ezek között saját magát is megnevezi, comissariust, seborvosokat, persecutor hadnagyot, aki 5 persecutor legénynek parancsol. Bééibe, Sarkadon és Szalonthán „kitanult Bábák" működnek. A XII. fejezetben a „vétekben forgók" bíróságait, bíróit írja le. A második részben a „Járás Topographiajat" adja, 4 mezőváros, 92 falu, és mintegy 72 puszta, ez utóbbiakat azonban nem számlálja elő. A négy mezőváros: Bééi, Cséffa, Sarkad, Szalontha. Leírja a Postát, földesurat, lakosai számát, vallását, házak számát, Váradtól való távolságát, mesterembereit, termékeit, vásárait, hetivásárait. Példaképpen a leghosszabbat, Sarkadot bemutatjuk). Sarkad Mezőváros a Gyulai útba, egy posta hivatallal. Földes Ura Gróf Almássy Ignátz Űr Vice Kantzellár, a kinek itten jó lakó háza és több tisztjei vágynak. Lakosai a Nemességen kívül 549 házban 3286 lélekre mennek, a kik mintegy 50 Catholicusokon; egy néhány nem egyesült hiten lévőkön és Zsidókon kívül mind Reformátusok. Földje igen termékeny, de a Gyepesnek, melly alatta foly el, és a F. Kőrösnek árjai öntik. A Gyepes ezelőtt nádas Rétté vált itten, de egy igen jól eltalált Canalis által Doboznak vitetvén, a Fekete Kőrösbe utasíttatott. A lakosok, de kivált a földes Uraság szép Marhákat tartanak. Nevezetes a Református templom tornya, mely a Lintzi torony formájára lévén építve, derék műv; bádoggal fedett teteje pedig messzire látható. Vagyon itten jó nagy Vendég fogadó, és többféle Mesteremberek, úgy mint szűtsök, Szabók, Csizmadiák, és mások. Az Uraságnak szép gyümöltsöse vagyon itten. A kerti szöllők helyeit, mellyek nem igen jó borral kedveskednek, ittenis na-