Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

egy oláh fazekas, aki meg halálozván árván hagyta műhelyét igen tartós tserép edényeket készitett itten. Az ágrisi patakba jól tüzelő kova forma kő találtatott, melly a vizból ki vétetvén az elő adás szerént lágy volt, a levegőn pedig meg keményedett; a patak a hegyek közzül mosván azt le, meglehet, hogy a hegyekben kovakőmassa is találtathatik mely Goeczeneks) fundamentumos állétása szerént Frantzia Országba dróttal vágható lágy massa. Egy 787

dik aug. 23

án költ udvari decretum, annak aki illyen kovának alkalmatos massát fel talál, a Katonai Fundusból 100 Aranyakat, annak pedig, aki azon Massából elegendő Kovákat először késziteni tudna, 300 Aranyakat jutalmul igér. Szép volna, ha ahoz értő férfiak éppen ezen tájon találnának azon kintsre. Mind azonáltal, ha a Béélvidéki köves hegyeket ahoz értő Emberek megvisgálnák, hihetőképpen leg alábbis vas értzet találhatnának, de úgy lehet nemesebb értzeketis. Az egész Járásba Mészkő több visgálódások után sem találtathatott. Mind az által Grósi és Hagymási kősziklás tetők középszer jóságú kissebb malom és daráló köveket mutatnak. Szék helységéhez közel egy motsáros lapály közepébe jó nagy területű Tó vagyon, mellynek vize ki gőzölögtetvén meg lehetős sokaságú sós salakot hágy maga után. A Marhák távolabb helyekről oda bolyonganak a sós utakra de sarja módfelett mély lévén, veszedelem nélkül hozzá férni nem lehet, hanem magvas nád nevelkedett iszapjából. Az öregek hagyománya szerént a Székhez közel lévő hegyekbe a Török világ előtt Só bányák voltak, de bé hányattak, ezen sós tó tehát a föld alatti utak által veheti vizét. Szinte Szék helysége határába fehér Créta föld is ásatik, melly vizzel keverve a parasztok házai meszelésére használtatik; szine nem szép fehér és fog. Értz viz az egész Járásba egyetlen egy vagyon Toplicza Káránd helysége határán, mellynek bőv forrása, lágy meleg, vasas vizet buzog, melly nyári törődésre igen jó volna, ha alkalmatosság készítetne körülötte. Mostan kendert és lent ásztatnak benne. IV. Földjének rainémüsége. A Szalonthai Járás fekvésére, és Földjének minémüségére nézve három részekre osztathatik, ugyanis a Békés Vármegyével ütköző, úgy a Fekete Kőrös partjai körül, Arad Vármegyével határos része lapányos, és ezen résznek földje kövér, fekete föld; a Váradhoz közel fekvő Gyapjúig és Tenkéig nyúló és leg kissebb rész apró dombokból áll, földje az elsőnél alább való (10) és javítást megkívánja; Sályitól elnyúlva Tenkén által és a Bééi vidéke az az a Belényesi Járással és délkeletre Arad Vármegyével határos oldal nagy részint nagyobb dombokból és közép nagyságú hegyekből áll, és ezen résznek földje, ha a Fekete Kőrös partján fekvő kövér réteket kiveszem, ál-