Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
bői viaszkot a Nép eladogatván, a Templom szükségére azt más formába, nagyobb áron visszaváltja. A Selyem bogár a Magyar gazdaságra nézve jóval hátrább áll a méheknél, de alkotmányának hasznos különössége miatt az ollyan házi népek, a hol több Asszony-személlyek vágynak, és a Selyembogár mellett meg kivántató időkbe a Mezei Gazdaságtól el maradhatnak, haszonnal bajlódónak véllek. Tudtomra a Járásba tsak Bélfenyéren vagyon egy ember, a ki galétáival valamit keres magának, és azt teszi, hogy ezen állat itten emlitésbe jöhet. Az epres kertek hijjánossága nagy oka hogy ezen Járás a Selyem fabrikák számára majd semmit sem produkál. A bogarak közzül még tsak a több fákon található kőrös bogár (Cantharides:) orvosi használ tatása miatt, lehet jegyzésbe. Tele vagyon egyébb aránt a Járás külömbféle részszerént haszonvehetetlen, részszerént kártékony bogarakkal, mint a tsuda tűzzel fénylő Szent János bogárral, számtalan hernyókkal, hangyákkal, prütskökkel, sáskákkal és több illyenekkel. A Járás nagy hegyein nevezetesen a Grósi Hagymási és Barzesdi köves hegyeken, utánna járás mellett sok, és szép nagy tsigákat lehetne kereskedésre szedni, ha valaki gondoskodását és költségét nem sajnállaná; úgy hogy legalább ezen Vármegye nem szorulna a Bánátusi tsigákra. Teknősbékákat egyenként a hegyesebb részekenis lehet találni, nevezetesen egy Krajova helgység határán lévő tóba, nagyobb számmal az alsó motsáros tájékon; a hol a finnyás bélüek kedves eledele, a közönséges vizi Zöldbéka is ezerenként lakik. Rák a nagyobb folyók mentében nem kevés mennyiségbe találtatik, és Városokba eladás végett hurtzoltatik. A Teöz vizébe különösen igen nagy rákok találtatnak. A Fekete Kőrös leg több halakat nevel; mázsánál többet nyomó hartsák, szép potykák, és más egyébféle halak jutalmazzák a hálóját zöld vizébe vető halászt. A Sebes Kőrös, Gyepes, és más folyók is jó izü halakkal kedveskednek. Pisztrángot tiszta időbe, de aprókat a Grósi és örvényesi hegyek között lehet találni. A Növények Országából. Bővelkedik ezen Járás majd minden Nemibe a plántáknak, melly eket a szelid Magyar ég akár hói is nevelhet; a felette hideg tájak növényeit nem esmérvénis. Az Emberi kezek számtalan gyümölts fákat (6 V ) plántáltak széjjel, ámbár a hely még sokkal többet befogadna, a haszon pedig a gvümöltsfák nemesitésére forditott fáradtságot bőven meg térittené. A Szilvafát (: mellynek gyümöltséből ezen Járásba különös jó pálin-
