Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
majd egészen fel ették, és olly leírhatatlan sokaságban voltak, hogy a föld alig láttzott töllök, és bottal szám nélkül sokat lehetett leverni. A patkányok, görények, hörtsögök, vakondok, s. a. t. sok alkalmatlanságot, s bosszúságot okoznak. b. Szárnyas állatokból. A szegényebb sorsúaknak is jól esik egyszermásszor apró Marha (: baromfi :) hússal lakozni, azért azoknak tenyésztetése közönségesen az egész Járásba, és pedig a piatzos hellyek körül kereskedésre is, divatjában vagyon. A köznép azomban leginkább tyúkfélét, libákat, és rutzákat nevel; itthon vannak azért ezen Járásban a jobb konyhákat kedvelőknél a pujkák és tojássokért a gyöngytyúkok is, szelid galambok kevés házaknál tartanak. Arad Vármegyéből az Atzél Familia Boros Jenéi elpusztult Fátzános kertjéből, a közben fekvő nagy erdőségek ellenére is, által származtak a Bééli határra, egynehány fátzányok, és reményleni lehet, hogy szoros tilalom mellett elfognak szaporodni. TsásÉár madarak a közép magasságú bikkes hegyekbe eső hajtások alkalmatosságával szemléltetnek. Fogolymadár minden határon találtatik; kemény téli időkben az udvarokbanis bé hatnak. Apró fenyves madárkák a hegyes részeken sereggel repkednek. Vadliba és főképp Vadrutza a rétes lapályokat terítve lepi, midőn pedig ezek a fagy által helyt nem engednek, a Vadrutzák a felsőbb vidékek patakjaira is fel repkednek. Túzok és Darú ha nem ollyan számmalis, mint a Békési, Csanádi, és Kunsági pusztákon, mégis nem ritka tünemény a Járás sik pusztáin. A Napkeletre fekvő köves hegyekbe nemtsak közép nagyságú, hanem nagy Sasok is költenek, sőtt néhány esztendőkkel ezelőtt a Gróssi hegy kőszikláiba egy pár Sólyom fiókis fogatott, és darab ideig a háznál neveltetett. Külömbféle Snepfek találván táplálását ezen Járásba, a Bééi vidékin kivált, nem utolsó mulatságul szolgál, a tavasz és ősz kellemetes szürkületi óráiba, az erdei snepfeknek lesbe való lepuskázása. A Motsarak és tavak szokott lakosai a közönséges és fekete Góják, külömbféle Gémek, Libuttzok, sőtt Kótsagak és számtalan más vizi madarak, ezen Járás lapályaitól sem idegenek. Sokféle baglyok, úgy szárnyasegerek ittenis játékokat űzik, a félelemnek az éjjelnek tsendes óráiban. (5 V ) A millyen bosszúságot és kárt okoznak a kedvetlen harmóniájú hollók, Varjúk, héják, tsókák, vértsek, az apró marhát gondos szorgalommal nevelő gazdasszonyaink, a verebek pedig a szántóvetőnek, szinte ollyan gyönyörűséges andalgásba hozzák a szép természet kedvelőjét az erdők szárnyas lakosai, a kedvesen verő fülemilék, vi-
