Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

melly gondosabb és a valóságos hasznot helyesebben fel vetni tudó tehetős Uraságok, igyekeznek már ezen felette fontos tárgynak fel­emelésében, nagy elő meneteleket tenni, annyira, hogy már hazánk­ban is találni valóságos finom gyapjút viselő juhokat, ugyanis pél­dául Holitson 1806 dikba egy nemesitett Magyar Kos kótyavetyén 3641 frkon adódott el, a > de melly hátra vannak még ezen legjobb fajokis, a Spanyol és Angol valóságos finum gyapjas Sejem gyapjas Juhok­tól, mennyivel többre vitte a dolgot ama hires Angol Gazda Bake­well Robert aki 1792 ikbe egyetlen (3 V ) egy kosnak egy nyáron való használásáért a tulajdon nyájjába tapasztalt haszonvétlen kivül 800 Guineákat (: 800 ftokot Conv. pénzbe :) vett bé. b > Megérdemelné, hogy valamint a Ló és Szarvasmarha terjesztetés, úgy a Juhéis köz­gondoskodás, és előmozditás tárgyává tétetvén emelkedésbe hozat­tasson. Például szolgálhatnak erre több külső Tartományok, mellyek­be gazdasági társaságok állittatván fel, a Juh faj nemesítésére nagy figyelemmel munkálódónak, mint példának okáért 1814 dlk Eszten­dőbe Morva-Silesiaba a Juhok nemesítésén foglalatoskodó Mezei Gazdák Brünbe Május 16 kára ezen tárgy eránt öszve hivattatván 0 ) fontos észrevételek, meg fontolások, tapasztalások és intézetek által buzdítani és oktatni iparkodtak. A Keszthelyi Georgikon halhatatlan felállitója nagy érdemeket szerzett magának Gazdasági Intézetével és hasznos előmeneteleket terjesztett a haza industriára, de ezen In­tézet egy illy nagy Országba jól tévő foganatját messze ható körbe kiterjeszteni elégtelen lévén, ezen Bihar Vármegyére, ennél fogva Járásunkrais észrevetetlen foganattal szorgoskodik. Tudtomra ezen Járásba egyedül Gróf Csáky Károly az, aki igaz hazafiúi lélektől buz­dittatván, a rendes Gazdasági helyheztetésbe tétetett Pankotai Pusz­táján nemesitett fajú Juhokat tenyésztet, és további nemesítéseket szép gondoskodása fő tárgyává teszi. A Váradi Deák Püspökség és Káptalan, úgy más földes Uraságokis elenendő és alkalmatos hatá­rokat szabhatnának ki valamely ahoz értő tisztviselő gondviselése alatt a Nemesebb fajú Juhok tenyésztetésére. A rendes bánás és bölts föl vigyázat meg tsúfolná azon tekéntetet nem érdemlő ellenvetést, mintha a nemesebb Juhok a dögnek a közönségesnél jobban ki vol­nának tétetve. A Himlőnek bé oltása, a nedves legelőktől főképp Napfölkelte előtt való kizárás, a rühet kezdetébe orvosló szorgalom, és jó téli alkalmaztatás más gondolatokra hozná a régihez szokott elmét. Közönséges Magyar Juhok elegendő mennyiségben lepik a Járás tér-helyeit, és gyapjúikkal gazdagítják a Földmivelőtől azokat tsekélységért ki tsaló Zsidót. A hegyesebb helyeken is tartanak a La­kosok juhokat, de jóval kevesebbet mint a mennyit határjaik ki ter­jedése engedne, és nyomorult sorsok jobb lábra hozhatása meg kivánna. A Ketske hasonlításba sem jöhet a juhval, mégis mivel bőre, teje, és faggyá a tartásra érdemessé teszi, némely hegyesebb része­ket lakó Oláhok által tartatik, de tsekély számmal, mivel ezen erdő

Next

/
Thumbnails
Contents