M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

és alakját is torzítja Jankó, a munkásokat viszont jellemző típusként mutatja be. Thierst látjuk egy másik rajzon, amint nyitott ablak előtt karosszékben ül.

54 Kint katonák adnak sortüzet néhány kivégzendőre. Thiers mögött a Bresciai hiéna, Haynau áll és „Bravó mr. Thiers, ez egészen az én iskolám" szavakkal dicséri. Haynau ábrázolása abban az időben a zsarnokságra, a szabadság eltiprására emlékeztetett. A Deák-féle kormánypártot, az ellenzéket, a balközépet Tisza Kálmánnal és a szélsőbal heves küzdelmeit egyformán megörökítette Jankó. Gyakran még ki sem száradt a tollából a tinta, mellyel valamelyik kormánypárti vezérférfiúnak eltorzított alakját vetette papírra a Bolond Miska, később a Bolond Istók számára, midőn a kormánypárti Borsszem Jankó szerkesztője kopogtatott az ajtaján, s az ellenzék legismertebb alakjainak karikatúráit kívánta. Porzsolt Kálmán megjegyzi róla, hogy Jankó egyik lapban azt rajzolja, amint Tisza Kálmán leteperi az ellenzéket (Üstökös), a másikban az ellenzék Tiszát (Bolond Istók), a harmadikban, amint leteperik egymást (Borsszem Jankó).

55 Jankó korában nem volt meglepő, hogy több gazdát szolgált s egymással ellentétben álló politikai csoportok számára rajzolt. A kor üzleti szellemének megfelelően bérmunkásként dolgozott egy-egy lapnál. A politikai pártok viaskodása amúgyis mélységes undorral töltötte el. Kezdetben az ellenzéktől sokat várt, rövidesen azonban tapasztalnia kellett, hogy az ellenzék képviselői is az uralkodó osztály érdekeit képviselik, s így nyugodtan karikírozta annak képviselőit is. Egyik karikatúráján, melyet a Borsszem Jankó 187l-es külön számához készített, öngúnnyal saját magát rajzolta meg, amint éppen Ágai torzképén dolgozik.

56 íróasztalán a kis Borsszem Jankó ül. A háttérben az egyik ajtón Bolond Miska, a másikon Kakas Márton (Az Üstökös állandó alakja, Jókai álneve) lépnek be. Szerkesztői ellátták őt a szereplő politikusok fényképeivel s ezek példás ábécé rendben tornyosultak Jankó nagy tölgyfa asztalának egyik sarkában.

57 Ha sor került valamelyikre, csak ki kellett onnan húzni. Jankónak rendszerint nem voltak róluk személyes emlékei. Innen van az, hogy sok politikai karikatúráján az alakok jól mozognak, de az arcuk merev, kifejezéstelen. Azért azt a fogást is alkalmazta gyakran, hogy az illető politikus kalapjára vagy éppen ruhájára, ráírta a nevét, hadd tudja meg mindenki biztosan, kiről van szó. Politikai karikatúráiból kezdetben így legtöbbször hiányzik az élményszerűség. 54 Bolond Miska, 1871. dec. 10. 55 Magyarország és a Nagyvilág, 1878. 49. szám. Ugyan erről ír Ágai is (Szana 16). „Az egyik élclap szerkesztője alig hogy még domborúbbra fújatta fel Szilágyi Dezső hasát, mint amilyen, a másik karcsú teremtéssé nyújtatja meg, amint megmenti Tisza Kálmán körmei közül a vonagló Hunniát. És ugyanezt a Tisza Kálmánt egy megelőző lapon a mosolygó és gyarapodó Hunnia szerelmes férjének rajzolta." 56 Borsszem Jankó. 1871. dec. 31. 57 Lyka: Magyar mesterek, 90—99.