M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

leménél alacsonyabb szintűek voltak. 1868-ban a kormány is alapít élclapot Deák Ferenc buzdítására, a Borsszem Jankót.

39 Szerkesztője Ágai Adolf (Csicseri Bors), szellemes ember hírében állott. Az említett négy nagyobb élclap közül Jankó az Üstökösnek, a Bolond Miskának, s megszakítással — amikor Klics Károlyt alkalmazták — a Borsszem Jankónak is készítette karikatúráit. Az utóbbit, a kormány lapját nem szívesen vállalta, mert mint Ágai írta „kemény balpárti volt"/'

0 Az 1875-ben megszűnt Bolond Miska helyét elfoglaló Bolond Istóknak s az 1886-ban létrejött Urambátyámnak is rajzolt illusztrációkat. Az élclapokon kívül 1862-től állandó munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak, később a Magyarország és a Nagyvilágnak, a Hon és Külföld és a Divat című lapoknak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Még átlapozni is komoly teljesítmény Jankó újságrajzait. Nem véletlen, hogy a korabeli kritika és Szana Tamás is hetvenezerre becsüli rajzainak számát. Jankó a század második felének nemcsak legjobb, hanem egyetlen karikaturistája is. Műveit szemlélve megelevenedik előttünk az elnyomatás és kiegyezés korának minden lényeges társadalmi, politikai eseménye és jellegzetes alakjai s így történeti szempontból is igen jelentősek rajzai. Az abszolutizmus idején a cenzúra ébersége miatt III. Napoleon és Cavour a legtöbbet szereplő alakok rejtett célzásokkal a magyar viszonyokra. De az Üstökös 1866. évfolyamában olyan merész rajzot is látunk, mint a Szólás-szabadság kényes "körülmények között. Ezen hatalmas ágyúk veszik körül a ketrecbe zárt szólás- és sajtószabadság képviselőit. Jellemző erre a korszakára a két alakos, kontrasztos beállítás. Ilyen a Magyar Miska és Bolond vagy Német Miska együttszerepeltetése. Az előbbi a magyar paraszt tipikus alakja, reálisan rajzolta meg Jankó, Német Miska megrajzolásánál viszont a torzítás eszközével él. Néha sorozatos a beállítás, ilyenkor fokozatosan bonyolítja le az eseményt. Ezek a rajzok nem annyira komikumukkal, mint inkább rejtett célzatukkal hatnak a szövegnek megfelelően. Mikor szóval nyíltan nem volt szabad beszélni, akkor a humor leplébe burkolózva Jankó rajzai is hirdették az eszméket a költők allegóriáival együtt. Jankó humorából is fakadt a nemzeti felbuzdulás forrása. Közvetlenül a kiegyezés után s később még inkább Magyarországnak fájó pontja a „közösügy", a közösködés. Kezdődtek a heves politikai harcok, közjogi küzdelmek. Nem csoda, ha az élclapokban is egyre másra készíti Jankó a közös ügyekre, a delegációkra stb. vonatkozó karikatúrákat. Merészen állást foglalt a kiegyezés ellen a Bolond Miskában már 1867-ben. Űj menyasszony című képén

41 magyar vőlegény nézi a közeledő Ausztria menyasszonyt, kinek 39 Csicseri Bors (Ágai Adolf): Borsszem Jankó története. Borsszem Jankó 1887. április 10. A lap címlapján gnomszerű magyar ruhás emberke, Borsszem Jankó ül falovon, jobbján trombita, balkezében iron. A háttérben a magyar országgyűlés és az osztrák Reichsrat üléstermei láthatók — kifejezvén a közösügyek melletti loyalitást. Ezt a címlapot Frantz Kollartz osztrák mester rajzolta. 40 Csicseri Bors: Borsszem Jankó. 1887. április 10. 41 1867 február 8.