M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

kedett Jankó önuralmát valószínűleg keményen próbára tette az ott divatozó fegyelem, de tanulnivágyása legyőzte ellenérzését. Bécsben töltött napjait életrajzírói szerint jól osztotta be. A mindennapi stúdiumok mellett jutott ideje arra is, hogy képeket fessen és szorgalmasan látogassa a múzeumokat. Bécsben időző művésztársai: Thán, Lötz, Jakobey valósággal bámulták nagy szorgalmát és példás kitartását. Különösen Rahl tanúsított iránta rokonszenvet, bátorította, támogatta, mert teheséget, önállóságot fedezett fel nála. Csak a magyaros öltözete miatt figyelmeztették néha tanárai. Ez azonban a bécsi magyar fiatalság körében az abszolutizmus idején szinte általános volt. Társaságba sok munkája miatt alig járt. Legjobb barátja Munkácsy Mihály volt. Jankó közel egy éve élt már az osztrák fővárosban, amikor Munkácsy odaérkezett. Munkácsyt fogyatékos német tudása miatt többször is megsegítette. Szana Tamás Jankó elbeszélése alapján így emlékezik meg a két festő barátságáról: „Jankónak nem volt kedvesebb embere ennél a bárdolatlan, hallgatag fiúnál. Együtt szőtték szép álmaikat, és tervezték a magyar életet ábrázoló kompozíciókat az osztrák nagyvárosban. Együtt lapozták Jankó vázlatkönyveit, s Jankó tanácsokat adott a nála jóval fiatalabb védencének közös ügyük, a nép életével foglalkozó képek terveihez.

31 Jankó vázlatkönyvében a többek között egy siralomházi jelenet is látható volt, amely a művész szerint Munkácsynak a Siralomház első ötletét adta,

32 s minden bizonnyal Jankó Búsuló betyárját is látta Pesten. Jankó bécsi műve, a Részeg ember tűnődését ábrázoló rajza Munkácsy Mégis mozog a föld című festményéhez indításul szolgált. Pesten még rövid ideig együtt volt a két jóbarát. Nemsokára azonban végleg elvált útjuk. Munkácsy 1866-ban kezdte el Dalmady Győző költő arcképét festeni. A képet azonban már nem fejezhette be egészen, mert Münchenbe kellett utaznia. Csak a fejjel készült el. Az ábrázolás többi része vázlatban maradt. Azt azután Dalmady kérésére Jankó fejezte be.

33 Amikor Jankó fiatal feleségével, Bajai Gizellával Pestre visszatért, azonnal elfogadta Tóth Kálmán meghívását a Bolond Miska című élclap illusztrálására. Tetszett az ajánlat, mert akkor még azt gondolta, hogy ilyen biztos megélhetés mellett kedvenc témáinak olajjal való megfestésére is futja majd ideje. Az akkori viszonyok között amúgy sem remélhette, hogy festményeinek eladásából meg tudjon élni, az egyetlen lehetőség, amely szerényen, de állandóan biztos pénzt hozott, az újságrajzolás volt. A változott politikai helyzet bizalommal töltötte el. A-kiegyezés minden hibája ellenére is elhárította a feudális és gyarmati kötöttségek egy részét. Nálunk is kezdett kibontakozni a szabadversenyen alapuló kapitalizmus, ami gazdasági, társadalmi és politikai életünkben nagy változással járt. 31 Végvári 60. 32 Végvári 110. 33 A Dalmady arcképet az örökösök a Magyar Történelmi Képcsarnoknak ajándékozták. Végvári 70. Lásd még az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. III. 1921—23. 92.