M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

hamar ő lett az Üstökös hivatalos rajzolója. De a Vasárnapi és más újságoknak is dolgozott. Olyan tempóval kívánták tőle a rajzokat, hogy Üjházy és Lötz több képét átdolgozta, mert nem tudott ilyen gyorsan saját élményeiből életképeket komponálni.

27 Ezek a munkák mind a bécsi út érdekében jöttek létre. Csak 1862-ben sikerült Bécsbe jutnia, de a pesti képes lapokkal továbbra is fenntartotta az összeköttetést. Apró humoros rajzokat kellett készítenie az Üstökös és a Bolond Miska számára, s a bécsi Kikeriki is gyakran igénybevette, sőt a londoni Illustrated London News szerkesztője is csábította Jankót újságához.

28 Az osztrák főváros jelentős művészeti központ volt akkor. Ezzel magyarázható, hogy „fiatal tehetségeinket első útjuk Bécsbe vitte •— amint Lyka Károly megállapítja. — Messzi útra a legtöbbnek hiányzott a tehetsége, azonfelül a Bach-korszakban politikailag gyanús volt a müncheni szabad élet, a párizsi még kevésbé volt ellenőrizhető, mert a szabadságharc emigránsainak egy része ott tartózkodott s ezek könnyen megfertőzhették a fiatal lelkeket. Londonban ugyanilyen veszély fenyegette őket osztrák szempontból. Nem is volt könnyű dolog odafelé útlevelet kapni. A legtöbben tehát Bécset keresték fel. Korszakunkban mintegy háromszáz magyar sereglett az Akadémiára vagy a Politechnikumra, egyesek magánúton tanulgattak ott, mások, mint kiállító művészek éltek a császárvárosban. Erre Bécs más okból is alkalmasnak látszott: a gazdag művészeti gyűjtemények, a bő kiállítási lehetőségek, az eléggé fejlett műkereskedelem . . . sok előnyt kínált. Maga a bécsi élet sem volt oly idegenszerű a pesti fiatalságnak, mintha messzebbre utazott volna. Azonfelül Bécsben igen sok más pályán működő magyarra is akadtak, akiket hivatal vagy mesterség kötött oda".

2í) Bécs legfőbb vonzóereje azonban az Akadémia volt. Jankó először Kari Rahl mester iskolájába iratkozott be. Rahl az ötvenes évek művészei előtt a legnagyobb tekintély volt, s a modern festészetet ő képviselte. Az akadémiai irányzattal szemben a kolorizmusnak tulajdonított nagyobb jelentőséget. Művészetének alapja egyébként a klasszikus formáknak a velencei kolorizmussal való összeegyeztetése volt. Az ő iskolájában tanult Thán és Lötz is. Természetes, hogy Jankó is ide vágyakozott. Annál is inkább, minthogy Rahl már első pesti tartózkodása idején felismerte tehetségét és ingyen tanítást és szállást ígért a fiatal művésznek, amit ő bécsi tartózkodása alatt bizonyosan el is fogadott. A bécsi Képzőművészeti Akadémiának előkészítő osztályára Jankó csak 1864. ápr. 8-án iratkozott be az Akadémiai levéltárában őrzött évkönyvek tanúsága szerint. Neve 1866. június végéig szerepel.

30 Jankó idejében is a bécsi Akadémia növendékeitől korrekt, precíz tanulmányokat követelt. Az addig autodidakta módon nevel27 Takács 50,51. 28 Pest—Ofener Zeitung. 1862. aug. 6. 29 Lyka: Nemzeti romantika, 107. 30 Takács 6.