Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

öl, vág vele, mint az oroszlán, Megmutatja: hogy úr e hazán. — Ide pajtás a zászló alá! — Három színét a nemzet adá. Magyar haza, magyar katona Magyar ruha, beh szép lessz rajta! Magyar tisztség, magyar vezérszó, « Nem kel itt a tokhencz Comandó. Ne szólj többet vérem barátom: Életem a hazámért elszánom! Itt a kezem, — most írjanak be, Fegyvert ide, hadd megyek tűzbe! — A szabadságharc bukása után látszólag visszavonult. Bár az egyre radikalizálódó szabadságharccal nem mindenben értett egyet, a bukás igen fájdalmasan érintette és megviselte. Ezen fájdalma mellett visszavonulását okozta az is, hogy hivatala megszűnt. Alkalmaztatást pedig az önkényuralomtól sem nem kért, sem nem fogadott el. Sok zaklatás is érte a szabadságharc alatti magatartásáért és a halálra ítélt, bujdosó unokatestvére, Sárosy Gyula miatt is. Kevés földjéhez bérleteket szerzett és gazdálkodott, kereskedett. Az abszolutizmus éveiben, majd pedig a kiegyezés után is erőteljesen kidomborodott egy, a magyar nemességtől merőben idegen jellemvonása: a közgazdasági érdeklődés, gyakorlati részvétel a kereskedelemben, az iparban. Az abszolutizmus alatt, már az 1860. évi diploma előtt, több nagy vállalkozásban vett részt, sőt vitt vezető szerepet. Az egyik az úrbéri-szerződés elkészítése 1856—57-ben, a másik a vasútépítés ügye, a harmadik pedig a vízszabályozás volt. Az úrbéri „örökegyességet" a Wenckheim család és a gyulai volt jobbágyok, illetőleg Gyula városa között a két fél azonos választása alapján Szakái Lajos hozta létre. Ez a nagyszabású művelet nem ment simán. Sok gondot, körültekintést igényelt míg „az egyességet, valamint az annak 20. pontjához csatolt tagosítási alapelveket és szabályokat 1857. március 20-án a volt jobbágyközségek részéről telj hatalmazott állandó képviselői bizottmány elfogadta s március 29-én a népgyűlés szentesítette. Ezek után április 8-án a földesurak részéről gróf Wenckheim Rudolf, úgyis mint testvéreinek meghatalmazottja, a testvérvárosok részéről pedig az elöljárók, továbbá Szakái Lajos, mint az alkudozások vitelére és bejegyzésére, mind a megnyert szentesítés után az egyességi okirat újabb teljes szerkesztésére, átvizsgálására és ünnepélyes aláírására s átaljában minden, az egész egyességi ügy teljes foganatra juttatásához szükséges összes teendők teljesítésére teljhatalmazott állandó képviselői bizottmány elnöke és annak valamennyi tagja aláírták az úrbéri örökegyességet."

9 Jellemző Szakái közgazdasági tájékozottságára, hogy az örökegyességet szentesítő népgyűlésen szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a továbbiak eredményes folytatásához feltétlenül szükséges bank és mintagazdaság felállítása. Mert, mint monda: „az egé9 Scherer Ferenc: Gyula város története. II. Gyula, 1938. 82.