Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

rabigában éltek, de az isteni gondviselés olyan férfiakat adott, akik a hon javát szívükön hordva, magánál a felségnél közbenjártak, ö felsége a külföld szabad nemzeteinek befolyása alatt és erkölcsileg is kötelezve, engedett a honatyák kérelmének és a magyar hon szabadságát 14.évi súlyos elnyomatás után ismét biztosította. E szerint Gyula városa is visszanyerte önkormányzási jogát és azt, hogy közigazgatását a szabad királyi városok módjára, az 1848. évi 23. törvénycikk értelmében rendezhesse".

23 Amint láthatjuk, szó sincsen ebben a megnyitóban megbocsátásról, elfeledésről, „kiegyezésről". Az uralkodóház engedékenységét egyenesen külföldi befolyás, kényszer eredményeinek tünteti fel s hogy az egész beállításnak nagyobb nyomatékot adjon, azt is hozzátette, hogy „erkölcsileg is kötelezve" adta vissza legalább is részben az alkotmányt a király. Nem tudott megbékélni az önkényuralommal, a „német világgal". Érdekesen gúnyolta ki egyik kiadatlan versében, ekként: AVARJÜ-SEREG (Gúnyvers a német világ ellen) Késő ősszel Sereglenek a varjak. Ehkórászva „Kár, kár" kurrognak. Igazmondók: Mert csakugyan kárt tesznek, Sok millió Vetett magot kiesznek. Szántóvető Hessegeti a varjakat, Oda se néz, Annál jobban vakargat. Ki ritkítja Már előre a vetést Hogy adna hát A megcsalt íöld jó termést. Varjú, varjú! földmívelő búzáját Mért eszed ki Mért nem inkább konkolyát. 9 Nem kell nekem Az istenverte teremtette Konkolya. Mert keserű, fekete. Ihol van la! — Mi lesz a magyar ember? Mióta körülötte nincs lőfegyver, Még a varjú A kormos czigány fajta Kigúnyolta, Sőt még ki is fogott rajta !!24 Ezekre az időkre esik a tagosításból származó vitás területiközigazgatási ügyek egyik legjelentősebbikének az eldöntése is. Sza23 Scherer 127. 24 Kéziratos füzet a gyulai Erkel Ferenc Múzeum adattárában. Szakái Lajos kezeírása.