Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

szeri újonnan rendezendő gazdálkodáshoz, épületek, gazdasági eszközök, gépek, stb. beszerzéséhez szükséges pénzt a kisebb gazdák is uzsorakamat nélkül szerezhetik meg."

10 De nemcsak beszélt, hanem tett is és Wenckheim Lászlóval, Bodoky Károllyal együtt megalapította a megye első bankját, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületet (1861—63).

11 A közlekedés fejlesztésének jelentőségét világosan i» látta s egész erejével azon volt, hogy Békés megye s benne Gyula a meginduló vasútépítkezéseknél minél előnyösebb helyzetbe kerüljön. Magyargyula 1856. április 12-ére Szakái Lajost küldte fel Pestre a Tiszavidéki vasút gyűlésére, mely a megye és a város szempontjából fontos döntéseket volt hívatva hozni.

12 Szakái mindent elkövetett, r hogy tárgyalásai a legeredményesebbek legyenek szülőföldjére nézve. Sajnos nem tudta befolyásolni a tárgyalásokat és megváltoztatni a kedvezőtlen döntéseket. Rezignáltán írta tárgyalásairól: „hogy ha a gyulaiakra bízatik a dolog, Törökszentmiklóstól Mezőtúrnak, Gyónnának, Berény alatt Csabának s így Gyulának fog jőni a vonal, s minden felterjesztéseink, sőt privát információink és a közérdek is e vonal mellett szólnak".

13 Hozzáfűzi azonban, hogy az egész vasútügy, a Tiszavidéki vasút ügye is, a bécsi igazgató-bizottmány és a minisztérium kezelése alatt áll és Gyulán aziránt senkinek döntő szava nincs.

14 Amikor sok huza-vona után a vasútépítés valósággá vált, Szakái lett a vasútügyek helyi irányítója. A városi képviselőtestület 1862-ben vasúttársaságot alapított, melynek elnöke Wenckheim Béla, alelnöke pedig Szakái Lajos lett. Amikor pedig a sok fáradozás, tervezés után az építés is megindult és valósággá kezdett nőni a nagy ügy, Szakái ott volt az ünneplők között is. 1870. január 17-én ért a pályaépítési munka a gyulai határhoz Bicerénél. A helyszínen kis ünnepség volt ebből az alkalomból, melyen talicskákból rögtönzött szószékről Szakái Lajos is beszélt.

15 Közben sok más üggyel is foglalkozott. Közülük leglényegesebbek a két Gyula (Magyar- és Német-Gyula) egyesítéséért folytatott munkálkodásai. 1857. június 15-én tanácskozások indultak a két Gyula egyesítésére. A tanácskozásokon Magyar-Gyulát Szakái képviselte.

1(1 Majd pedig, amikor Torkos Kálmán megyefőnök indítványára a két város egyesítése érdekében szükkörű bizottság alakult, Szakált is tagjául választották.

1

' A vízszabályozás ügyével látszólag 1 kevesebbet foglalkozott, pedig ott is mindenütt ott volt, sőt a vízszabályozás ügyében élénk publicisztikai tevékenységet is folytatott.

18 Amikor az elnyomás enyhült és alkotmányosabb szelek kezdtek fújdogálni, ismét a közigazgatás terén látjuk. Az októberi diploma • 10 Scherer 85. 11 Kóhn 88. 12 Scherer 103. 13 Gyulai Állami Levéltár akta 1856. 3000. sz. Vö.: Pesti Napló 1856. júl. 22-i és aug. 12-i számaival. Lásd Scherer 103. 14 Scherer 103. 15 Békés. 1870. jan. 23. — Szakái a nevezetes nap emlékére 50 drb. ezüst húszast is szórt a nép közé. 16 Scherer 104. 17 Scherer 104. 18 Pesti Napló 1856. 371.; 1857. 13., 14., 73—75. számok.