Czeglédi Imre: Petőfi Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 27. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
1848 őszétől 1849 áprilisáig lakója van. 38 Inkább a szomszéd, feltételezetten városi épületben lakhatott, amelyben az a hagyomány él, hogy Petőfi látogatása idején még Szakálnak ott volt a lakása. A kérdést a városi iratok 1849—50-es kötegéből, az 1849. júniusi felsorolása mellett később megtalált lista döntötte el. Az 1849. június 12-i keltezésű lista húsz, az „Ideiglenes összeírásból kihagyandó középületek vagy házak feljegyzése", amelyekre tehát az adót nem kell kiróni. Közöttük van a 65-ös számú ház is, mint „városi jegyzői lak". A 65-ös számú ház tehát 1849 júniusában kétféleképpen szerepel. Stojanovics Szilárd háza, így a tulajdonosra kivetették az adót, és mint „városi jegyzői lak", és erre a részére nem adóztatták meg. Ha Stojanovics a házat áprilisban megvette, indokolatlan lett volna két hónap múlva is jegyzői lakként mentesíteni a ház egy részét, csakis úgy, hogy Szakái még benne lakott. Ez megegyezik az említett családi hagyománnyal. Azt a feltevést, hogy Szakái nem saját házában lakott 1849 júliusában, erősítette meg a megye június 3-i felterjesztése a megyei tisztviselők fizetéséről. A felterjesztő általános elvként indítványozza, hogy „minden tiszti és katonatiszti épületek adódjanak el", s helyette a tervezett fizetésemeléshez még egységes lakbérpótlékot is kapjanak. A tervezett fizetéshez tájékoztatásképpen felsorolja a régi fizetéseket, a lakbért vagy természetbeni lakást és a kisebb szolgáltatásokat. 39 A kimutatás szerint a főjegyző, fizetése mellett, természetbeni lakást is kap. Igaz, ekkor már a jegyzői lakot megvette Stojanovics, de ha a hagyománynak arra a részére gondolunk, hogy Szakálnak megengedték, hogy a házvétel után is ott lakjék, hiszen a tulajdonosnak másik háza is volt, s ha feltételezzük, hogy a városi tisztviselő házigazda a várostól vett ház után nem kért lakbért a megyei főjegyzőtől (ilyen megállapodás könnyen elképzelhető a város és Stojanovics között a házvételkor), tisztázódik előttünk, miért természetbeni lakást mutatnak ki a főjegyző fizetésénél. Nem volt más választás, mint természetbeni lakásként kezelni hivatalosan is, másképp nem tudták volna indokolni, miért nem kap a főjegyző lakbérpótlékot, s miért kell a jövőben 100 forintot még ilyen célra is fizetésemelésként megtervezni. Petőfi szobáját nehéz pontosabban megállapítani. A nyolc ablakos, klasszicista stílusú polgárházat abban az időben középen osz38. A napokban a levéltár állandó bizottmányi irataiban a következőket találtam: A pénztáros jelenti, hogy: „Nemzetőri őrnagy Okulicsnyi számára Szakái Lajos főjegyző lakása évenként fizetendő 160 írtért megyei helybenhagyott szerződéssel kibéreltetvén, l-ő novembtől 843 martius végéig 849. 5 hónapra járóba fizettetett 67.20". (Ali. biz. jkv. 621/1849. — Szakái tehát kiadta lakását, illetve annak egy részét, hiszen a csaknem állandóan táborban levő őrnagynak nem volt szüksége egy egész épületre. Nem arról van itt szó, hogy Szakái saját házzal rendelkezett, ellenkezőleg, lemondott természetbeni fizetésképpen kapott lakása egy részéről lakbér ellenében, ezért kellett hozzá „megyei helyben hagyott szerződés". Okulicsnyi segédjének kivett lakás kimutatásánál csak „lakbér fejében beleegyez vén"-t említve kér 35 forintot ugyanerre az időre a pénztáros. 39. Levéltár. Áll. biz. iratok 741/1849.
