Béres András: Tiszántúli híres betyárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 26. Gyula, 1961)

fogva. Hát mint a rabokat, kirendelték vizet vinni, ö is egy volt köztük. De ez a Geszti azt a vízhordó rudat, amivel a vizet vitték és letették, felkapta és leütötte a fegyőrt, elmenekült. S úgy került aztán erre a vidékre. Azt hiszem hogy jószágot vitt el, mert a gulyásokkal vót jóba, mint itten hallottam. Hát csakhogy itten ezen a vidéken csavargott ő. Innen vitte a zsákmányát az uradolmokból. Mert itt voltak az orgazdái Dobon. Itt még ma is van egy család, amit Geszti Porkolábnak hívnak, csak így mondják, G. Porkoláb — ami Geszti Porkolábot jelent. Ez juttatta horogra. Azt már nem tudom, hogy uraságnál vót gulyás ez a porkoláb, vagy a községnél, de mán nagyon szorongatta a csizma a lábát, mert összejátszott a betyárral. Gesztit mán keresték a pandúrok. Ez a gulyás meg igyekezett tőle magszabadulni, mert félt, hogy rávall. Mert megkérdezték volna azt, hogy ki volt az orgazdája. És ez a Geszti ott a legelőn felkereste ezt a Porkolábot. Hát mán régi ismerősök vótak, mert azt kérdezte a gulyástól, hogy van-e valami ennivalója. — Van öcsém, van. Eriggy, ott a kunyhóba a tőtöttkáposzta, kenyér is van ott, egyél öcsém. Ekkor oszt Geszti megindult a kunyhó felé, hogy bemegy a kunyhóba és ottan eszik. Azonban mán előtte a pandúroknak megmondta a gulyás, hogy ma eljön hozzám ez az ember. A pandúrok meg elbújtak a kunyhóba. Ketten vótak. Ott lestek, hogy merről jön a betyár. A kunyhó oldalán a puskacsövet kinyújtották, hogy éppen csak a vége vót kint és lestek, vártak, hogy mikor megy. Mikor biztos lövéstávolságra került a kunyhóhoz, egyszerre mind a ketten rálőttek. Ahogy mondják, még pár lépést szaladt a kunyhó felé, azonban ott felbukott. Akkor jöttek jelenteni a pandúrok, hogy Gesztit meglőtték, hozzák be. És ide behozták a községházához. Itt temették aztán el a dobi temetőben, és ha igaz, én nem láttam, még ma is gondozva van a sírja. Állítólag még ma is gondozzák azok a Porkolábok." Lássuk mostmár, mit mondanak a Porkolábok. A Porkoláb család - igen sok ágú. Tiszadobon minden Porkolábot felkerestem. Hadd idézzek hát emlékeikből néhány kiegészítő adatot. Az elmondottak szinte szószerint megegyeznek az előbb ismertetett esetekkel. R. Porkoláb János 76 éves. Keveset tud? Keveset mond: „Én Gesztit nem ismertem, csak hallottam róla. Az úgynevezett Telken, ahol legelők vótak, ott tanyázott az ökörcsordánál. Porkoláb Péternek a gondozása alá adta, amit szerzett. Csak úgy mondom, ahogy hallottam, hogy neki mán nagyon felgyülemlett a baja, mert Porkoláb Péter sok odahordott jószágot eladott, és akkor adta ki a pandúroknak, mikor mán számolni kellett vóna." Az eset a továbbiakban azonos. „Itt van a dobi temetőbe eltemetve. Még a sírját nem régen jelezte egy orgonabokor, de most már nincs meg. Utat építettek rajta."