Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

az általános jólét emelése és számos eddig hozott rendszabály ezt a célt szolgálja. A tanyák összevonása azonban aligha tartozik ide. A tanyalakók is tiltakoznának a jólétüket veszélyeztető terv ellen. A tanyák annak a nehézségnek következtében jöttek létre, amely a szántóföldek megművelésének a falutól való nagy távolságból keletkezett. Az ilyen helyeken tehát minden paraszt kénytelen tanyát tartani, sőt a tagosítatlan határokon nemcsak egy, hanem több határrészen is. A tagosítatlan határokon egy-egy tanyához nagyon csekély földterület tartozik. A tanyák nagyobb része szegényes szalmakunyhó, amelyben a tulajdonos cselédje lakik. Ezek megszüntetése és öszszevonása révén csupa olyan falvak alakulnának ki, amelyek életképtelenek lennének, a tulajdonosok több községhez tartoznának egyidejűleg, mert a különböző határrészeken levő tanyáik különböző községekbe vonatnának össze. Az amúgy is csekély földterület a pap, tanító, iskola, templom és községháza részére kihasított telekkel még csak csökkene: Az új községekben csupa cselédek laknának, ezeknek kellene viselni az igazgatással kapcsolatos költségeket, eltekintve a tanyák lerombolásával és újra felépítésével járó terheket. Az anyaközség az új községek elcsatolásával hamarosan jelentéktelenségbe süllyednének, mert népességük egyrésze az új falvakba telepedne át. Ugyanis a földjük viszonylagos nagysága inkább az ottani lakást tenné szükségessé. A régi községek elnéptelenedésével a jelenlegi intézmények nem lennének fenttarthatók. A falvak létesítése és a tanyák összevonása igen sok és fontos érdeket sértene, anélkül azonban, hogy a közbiztonság növekednék. A tapasztalás azt mutatja, hogy rablások és lopások gyakrabban fordulnak elő lakott helyeken, mint a tanyákon és igazságtalanság a tanyákat s majorokat a zsiványság nevelő iskolájának tekinteni.

22 Az idézett jelentésekből világosan kitűnik, hogy a nagyobb — esetleg egy-két évtizedes múltra visszatekintő gyulai, békéscsabai és szarvasi tanyatelepüléseken kívül, — Békés megyében az 1850-es évek közepén a tanyarendszer kialakulása még csak az első fázisában van, amikor a szántóföldeken a több épületből álló nagyobb komplexum még ritka, az ideiglenesen lakott kunyhókban főleg a gazdák cselédsége tartózkodik, esetleg még ez is család nélkül. Ettől az akciótól eltekintve — amely látható eredmény nélkül múlt ki — s néhány, az érdekelt községek és városok részéről származó erőtlen kísérleten kívül semmi sem akadályozta a tanyákra való kiköltözést és építkezést. Az egyoldalú gabonatermelés és extenzív állattartás egyideig még lehetővé tette a nagyobb gazdáknak a városi és tanyai kétlaki élet fenntartását. Ennek ellenére a 60-as évektől kezdve mindinkább szaporodnak az olyan paraszttanyák, amelyek már tisztán a mezőgazdasági művelés céljait szolgálják, sőt a gazdáik egy része is állandó kintlakásra rendezkedik be. Egy évtized elég volt ahhoz, hogy azon az övezeten kívül, ahonnan még a na22. GYÁL. Békés—Csanád n^gJttg|$^s£^ryya95Ai355.