Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

zépkor végén a legnagyobb birtokos Bihar megyében az egyház, a váradi püspökség és káptalan. Az összes porták 82,3%-a a kezükben van.

10 1566-ban a tordai ediktummal az egyházi javakat szekularizálták, ez kedvező birtokszerzési lehetőségeket nyitott meg az erdélyi és partiumi nemesség előtt. Ugyanis, a fejedelmek ezekből a hatalmas birtokokból adományozták meg híveiket, mert a fejedelmek állami feladatok megoldására is azokat alkalmazták, akiknek hűségét magánszolgálatból megismerték, vagy akiket családjuk lekötelezettjének érezhették.

11 Vizsgáljuk meg, hogy kik voltak Harsány földesurai a XVI. század második felében. Az 1552. évi adóösszeírásban Kis- és Nagy Harsány falvakat a váradi káptalani javak között sorolják fel.

12 1557. július 17-én már Majsay László birtoka, Izabella királynő adományából. Hogyan jutott az új földesúr kezébe? 1551-ben Bihar megye is meghódolt Ferdinánd királynak, de a következő évek eseményei, Fráter György meggyilkolása, fontos végvárak elvesztése (Temesvár, Lippa) szembefordították az eddig németpárti főurakat is Ferdinánddal. 1553-ban a bihari és szomszédos megyék nemesei élére Ártándy Kelemen állt.

13 Céljuk János Zsigmond visszahozatala volt. E mozgalom résztvevői közé tartozott egy bihari nemes, Majsay László is. Szolgálatait azért Izabella, a Ferdinándhoz hű káptalantól elkobzott faluk egyikével, Harsánnyal és a küküllővári „várnagysággal" jutalmazta.

14 Nem sokáig élvezte birtokát, mert már 1564-ben, hogy milyen úton-módon, nem tudjuk — azt, a János Zsigmond és Ferdinánd közötti harcokban oly változatos szerepet játszó Ártándy Kelemen kapta meg.

15 Ártándy utód nélkül halt meg, így Harsány is, mint fiskális birtok, valószínűleg újra az erdélyi fejedelem kezébe került vissza, más Ártándy birtokokkal együtt; a nagykereki várral és uradalmával. Kapóra jött ez a fejedelemnek, mert jutalmaznia kellett azokat a híveit, akik Békés Gáspár leverésében segítették. így lett Harsány új földesura kocsordi Gálfy János. Egyike volt azon családok tagjainak, akik Magyarországból a török elől menekültek Erdélybe, mint önéletírásában elmondja: „Az én születésemnek helye Aranyos földén Kocsárdon volt, ki székely10. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. 189. 11. Jakó Zsigmond: B'első Szolnok Doboka megye. 73—85. Sok adat van a fejedelmi birtokpolitikára és a partiumi nemesség vezető szerepére. 12. Jakó: Bihar megye. 255. Mezősi i. m. 186. O. L. acta Ecclesiastica. Fasc. 59. nr. 1. Fasc. 66. nr. 11. 12. 13. Karácsonyi János: Az utolsó Ártándy. A Biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 1901/1902-iki évkönyve. Nagyvárad. 1902. 16. 14. Karácsonyi János: Pázmány Péter atyafisága. A Biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet 1901/1902-iki évkönyve 33. — A Massay vagy Majsay család Temes megyéből származott át Biharba. A török elől menekülve előbb Zaránd megyében telepedett le, majd onnét költöztek át Bihar megyébe. 1553 elején éppen e Majsay László és iktári Bethlen György jártak kinn Lengyelországban Izabella királynénál követségben. 15. Csomor János: Nagy-Harsány helységnek rövid története. Kézirat 1873. A kézirat a körösnagyharsányi református egyház tulajdonában van. — Csomor János ref. lelkész feljegyzése szerint 1833-ban a nagy hajdúper felújítása idején Máté József főbíró a község képviseletében Kolozsmonostoron járt. A konventtől egy bizonyságlevelet kapott, amely szerint „Harsány helysége az 1564-iki esztendőben Ártándy Kelemennek donáltatott volt."