Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

Óriási volt a várakozás az újonnan összehívott országgyűlés iránt — de nem is'várt addig egyre sem olyan nagy feladat, mint erre. Különösen az országgyűlés munkájának ahhoz a részéhez fűznek nagy reményeket, amelynek feladata, hogy biztosítsa az alkotmány alapjait és megújítsa szerződését a királlyal. A nemesség azonban tisztában volt vele, hogy ha az ország követelései olyanok, melyekbe Lipót nem egyezhetik bele, ha Bécsben alkotmányellenes befolyás kerül túlsúlyra, akkor a császári katonaságnak az ország ellen való fordítása várható. „Ez ellen pedig nem használ paragrafus, replika és remonstratio: oda fegyver kell".

99 Különösen a Tiszántúlon sok az előkészület. Debrecenben á parasztok forradalmi mozgalmairól, készületéről adnak hírt, csak azért, hogy a nemességnek oka legyen a fegyverkezésre. A tiszántúli nemességnek céljai megvalósításához kapóra jött a szabolcsi hajdúk elégedetlensége és az egy évszázada jobbágysorban élő biharmegyei hajdúközségek soha meg nem szűnő szabadságvágya. Bihar és Szabolcs most teljesen fel akarják szabadítani a jászkúnokat és hajdúkat, noha előbb el akarták nyomni őket. így a debreceni bíró 24 óra alatt 50 000 harcossal rendelkezhetik. A Biharban kitört anarchia óta, melynek előidézése a tervhez tartozik — Debrecennek és volt bírójának, az 1790—91es országgyűlés Bihar megyei követének, Domokos Lajosnak van nagy szerepe, aki a tiszántúli ellenzék vezére lett az országgyűlésen.

100 A hajdúvárosok folyamodványa a kolozsvári és à budai országgyűlésen Ha elfogadjuk Marczali fenti megállapításait, akkor érthetővé válnak azok a kérvények, amelyekkel a volt hajdúvárosok egyenként és összesen is, az 1790—91-i erdélyi és magyar országgyűlést ostromolták szabadságaik visszaállításáért. Nézzük meg, hogyan fogadták a rendek a hajdúvárosok kérését. A hajdúszabadság visszaszerzéséért folytatott nagy küzdelembe Harsány is bekapcsolódott. Részletesen foglalkozik a per előzményeivel és lefolyásával Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért c. tanulmánya.

101 A harsányiaknak, illetve a káptalan földesúri fennhatósága alá jutott másik három volt hajdúközségnek — Bagamérnak, Tépének és Mikepércsnek az /ügye elválaszthatatlan a derecskéi uradalom községeinek a perétől. Azonban, mint Szendrey is megállapítja, nem vették ki részüket olyan erővel a szabadság visszaszerzéséért folytatott harcból, mint a derecskéi dominium népei. Harsány külön is folyamodott a Budán, majd Pozsonyban ülésező országgyűléshez. Kéri hajdúszabadsága visszaállítását, mert „Harsány Hajdú Városnak szabadságai is a Törvények szentsége és Diplomák ellen nyomattatott el a törvények szentsége 99. U. O. II. 83. 100. Szabolcs megye már fegyverkezett és minden járásban megtartották a rendes mustrát. Lásd: Marczali i. m. 4. 101. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért i. m.