Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)
tésére adott instrukciók a bor eladás, bormennyiség és pénzbevételek pontos kezelését, a csaplár kötelezettségét határozottan körülírják, ami arra mutat, hogy ezen a téren sok visszaélésre adódott lehetőség. 7 '* A mészárszék jövedelme volt a legalacsonyabb. A harsányiak a fenti jövedelemforrások bérletén kívül szomszédos birtokos nemesekkel is szerződésre léptek bizonyos földesúri jogok megszerzéséért. Elsősorban a halászat, a Sebes-Körös gazdag halállománya vonzotta a legszegényebbeket, a nincsteleneket. így lépett szerződésre 1770-ben Gergely Márton harsányi jobbágy a körös-peterdi földesúrral. Az árendálás feltételeit a következőképpen szabták meg: „azon Pusztát meg kerülő Körös Vizét, és Pusztában levő fokokat mái naptól esztendeig halászni azon Jussal, amellyel én halászatbéli Beneficiummal élhetnék, s éltem, engedtem Harsányi lakosnak Gergely Mártonnak, egy Mázsa jó féle, s eleven halakért, úgy mindazonáltal; hogy ha történne, hogy cselédeim által edszer, vagy mászor magam számára halászhatnék, abbul semmi akadált nem magyarázhasson ... Amint is más felől én Gergely Márton kötelezem magamat hogy a Váradi Piaczra hordván a halakat, mindenkor amidőn az Urnák cselédje meg jelennék kívántató számú s friss eleven Halakat az Urnák Udvara Számára ki adom rovásra." 73 Jobbágy adózás rendszere I. Lipót 1700-ban elrendelte, hogy „azok a városok, melyek azelőtt az Erdélyi Fejedelmeket fegyverrel szolgálták azután attól a szolgálattól megszűnjenek, de jobbágyi szolgálatra ne kényszeríttessenek, hanem Dézmát adjanak, és minekutána jobb állapotra hozattatnak szokott taxát fizessenek". 76 A harsányiak 1722-ben már 55 Ft taxát fizetnek. A robotot ekkor még nem váltják meg, hanem 12 napot szolgálnak. 1754—55—56-tól fennmaradt bírói számadások tanúsítják, hogy a harsányiak ezekben az években jobbágyi szolgáltatások fejében taxát adtak, a robotot is pénzben váltották meg. A káptalannak ugyanis Harsányban nem volt allódiuma és ezért akkor számukra a Fejér-Körösön egy 6 kövű új vízimalmot. A szerződésük a következőképpen szól: 1. Mi minden kőért fogunk fizetni 130, összesen 780 rforintokat. 2. Malom mester uramnak intertentiót fogunk adni, a faragó legények magok gondoskodnak eledelekről, napszámaikat is az malommester uramtól várják. 3. A fundamentom tételétől fogva addig, míg azon maimat tökéletes fogásra hozza, megkívánjuk, hogy nálunk munkálkodjon. 4. Nem csak a malmot és malomházat, hanem a gátjait is tartozik tövisből elkészíteni. 5. Három esztendeig akármely romlása lészen, tartozik a feljebb írt bérért helyre hozni, mely idő alatt a maiammesteri részt is által engedjük Eő kegyelmének úgy mint minden 5-ik vékát. Aláírva: Oláh Görgy malommester a ttes ns. Nagy Váradi káptalan és Harsányi communitas „részéről. „Közli Hajnal István: Békés város 1714—1880-ig c. tanulmányában. A Békésvármegyei régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1376/7. B. Gyulán. 1878/79. 74. Harsányi számadás de Anno 1754, 1755, 1756. Proc. caus. com. Bihar. nr. 2717D. A. L. 75. Proc. caus. com. Bihar. nr. 394. Bihar m. It. D. A. L. 76. Harsány község által az 1790—91. évi országgyűléshez beterjesztett folyamodvány szövegéből. A nyomtatott folyamodvány szövege Harsány község ref. egyházi levéltárában.
