Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

életében. Az előzőekből láthattuk, hogy a káptalani javak elvilágiasítása óta eltelt alig fél'évszázad alatt hat földesúr kezén cserélt gazdát. Azzal, hogy a Partium, leggazdagabb földesura és később Erdély fejedelme mondhatta Harsányt magáénak, állandósultak a birtoklási viszonyok, illetve a hajdani jobbágyközség lakói felszabadultak a földesúri joghatóság alól, ..hajdúi szabadságot" nyertek.~°/a Ezt I. Rákóczi György is megerősítette 1631-ben kiadott nova donátiójában.

21 Ennek birtokában meg is maradtak egészen 1693-ig. Ekkor az egyházi javakat Benkovich Ágoston váradi püspök és bihari főispán kérésére I. Lipót visszaadta a váradi püspökségnek és káptalannak.

22 Ezzel a harsányiak is visszakanyarodtak a régi útra, ismét a káptalan jobbágyai lettek. Mi tette lehetővé hajdú privilégiumuk elnyerését? Ennek a területnek sajátos földrajzi helyzetéből adódott, hogy a három hatalom ütközési pontján, ahol szinte állandó őrködésben voltak, hol a török, hol a német ellen, itt nemcsak a végvárak népének, hanem szinte minden jobbágynak katonává kellett lennie, mert másként lehetetlenné vált volna megmaradása. Harsány közvetlen szomszédsága Váraddal bizonyára már a XVI. század közepének harcaiban lehetővé tette, hogy sokan közülük a váradi várőrség soraiba álljanak. A hajdú szabadságlevél megszerzését elősegítette még az is, hogy földesuruk maga Bocskai lett. akinek elsőrendű érdeke volt, hogy birtokai népének fegyveres szolgálatát a maga számára biztosítsa, nem kellett tehát a jobbágyi munkaerő elvesztése ellen harcoló nemesség ellenállásával küzdenie. Mindez lehetővé tette, hogy a hajdan kicsiny jobbágyfalu, áttörve a feudális jogrend korlátain, egy földesúrtól mentes, szabadabb, „hajdúvárosi" fejlődés útjára lépjen. A „hajdúvárosok" vonzóereje A város szó, Harsány esetében is nem a mai értelemben vett városfogalmat jelenti, hanem a település jogi, társadalmi helyzetét jelöli, mint azt a törvények meg is mondják: „hajdúi szabadsággal és némely dolgokban a vármegye törvényétől megkülönböztetve vannak és élnek".

23 A hajdúvárosok vonzóerejének nagy hatása volt a szomszédos megyék jobbágylakosságára, ez a vonzó hatás erősíti azt a népmozgalmat, mely ekkor folyamatban van, és lehetővé teszi, hogy a sok véráldozatban el-elgyengülő partiumi nép megújhódhassék.

2

'

1 A jobbágyok szökése olyan nagyméretűvé vált, hogy az 20/a. Aporobata Constitutiók. III. Rész. LXXXVI. cím. 1. art. — Magyar Törvénytár, Bp. 1900. 164. 1. 21. O. L. Gyulafehérvári kápt. lt. Liber reg. XVI. fol. 179. 22. O. L. Acta ecclesiastica. Fasc. 66. nr. 12. Mezősi i. m. 228. 23. Appr Const. III. rész. LXXXVI. cím. I .art. .,A hajdúvárosok, kik hajdúi szabadsággal és némely dolgokban a vármegyék törvényétől megkülönböztetve vannak és élnek, kiket Bocskai fejedelem elsőbben megtelepítvén és nemesítvén bizonyos szabadságakkal meg is erősített . . ." 24. Jakó Zsigmond: Újkori román települések Erdélyben és a Partiumban. Magyarok é« románok. Szerk.: Deér J.—Gáldi L. Magyar Történettud. Intézet Évkönyve. 1944. 545. és Császár Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen 1932. 28.