Szabó Ferenc: Dologház Gyulán 1837-1846 (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 22. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

pos átváltozását, jó irányú fejlődését, a bűnöző hajlam levetkőzését eredményezi. Az auburni rendszer esetében elkerülhetetlen fegyelmezés nem kívánatos hatásai sem jelentkeznének e formánál.

9 A poenitentiaris elhelyezés a rabmunka dologházi formáját tehát erkölcsi okokból elvetette. Amerikából eredt az ún. baltimorei rendszer is, amely igen lényeges új elemet hozott a dologházak életébe: a kiszabaduló foglyoknak szigorúan megszabott feltételek mellett, rabságuk alatt végzett munkájuk fejében pénzt adtak, hogy ezzel fokozottabb munkára ösztönözzék őket.

10 A tengerentúli eredmények és elgondolások Európát is megmozgatták, a költséges új börtönépítkezések helyett azonban — nem elvi alapon ugyan, de jó üzleti érzékkel — legtöbbször a hasznot hozó, a tőkés jellegű elemet vették át az amerikai szisztémákból: a dolgoztatást, a szinte ingyenes rabmunka kihasználását. Az üzleti szempontból kevésbé produktív magányos elzárást általában nem vezették be, ezzel nyilvánvalóan a jószándékú reformerek óhajtotta erkölcsi célzat erősen másodlagos voltát is éreztették. Ezt mutatták Szemere Bertalan 1837ben Nyugat-Európában szerzett tapasztalatai is: Tökéletesen megvalósított poenitentiaris-rendszerű fegyházat csak Glasgowban látott, Londonban, Franciaországban és Svájcban mindenütt az auburni szisztéma uralkodott.

11 Magyarországon az 1830-as évektől kezdve indult meg erőteljesebben, a büntetőtörvénykönyv korszerűbbé tételének követelése kapcsán, a rabmunka bevezetésének népszerűsítése, a külföldi vívmányok és elképzelések ismertetése, a hazai börtönviszonyok bírálata. Amerikai útiélményei között jelentős teret szentelt az újvilágbeli fegyintézetek és dologházak ismertetésének Bölöni Farkas Sándor, a székely világutazó.

12 Hatása nem maradt el. Berzsenyi Dániel már 1833-ban így írt: „közóhajtás az már a nemzet józanabban gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai státusok fenyítő rendszerét Hazánk is minél előbb fogadná el... És váljon mi lehetne reánk nézve hasznosabb, mint az illy jól elrendelt munkaházak által kézműveink szűkét némileg pótolni? Az illy munkaházak szoktathatnák népünket különféle hasznos mesterségekre, mellyekre az magát soha nem adja, s mellyek nélkül nemzeti gazdaságunk örökre hiányos leend."

13 Míg Berzsenyinél az iparfejlesztés gondolata az elsődleges a dologházak felállításának óhajában, a börtönügy reformjának legkiemelkedőbb harcosa, Eötvös József, elsősorban a foglyok magatartásának, erkölcsének megjavítását tűzte ki 9. U. Ott 21—26. 10. U. ott 40. 11. Szemere Bertalan: Utazás külföldön 2. kiadás I—II. köt. Pest, 1845. I. k.: 257—262., II. k,; 66—82., 149—150., 260. 12. Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. 111—119. 13. Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól. Prózai művei. Kiadta: Merényi Oszkár, Kaposvár, 1941. 223.