Szabó Ferenc: Dologház Gyulán 1837-1846 (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 22. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

tani és ezzel érzékenyen károsodott a megyei pénztár. Rögvest bizottságot bíztak meg a lehetőségek kipuhatolásával.

73 Anyagi fedezetül az országgyűlési költségekre 2 évre befizetett és fennmaradt összeget szánták,

74 1834 végén pedig Giba Antal, a kitűnő megyei mérnök részletes tervet és költségvetést készített egy építendő új dologházról, amelyben a rabok ponyvát és zsákot fontak volna. Az erkölcsjavító célzatot persze Makón is hangsúlyozták. Giba terve szerint 1180 forintból épültek volna fel a szükséges helyiségek. A megye a helytartótanácshoz fordult, az elgondolás jóváhagyását kérve.

75 A helytartótanács elvileg hozzájárult a kérelemhez, de előbb még részletes tájékoztatást kért. A nemesség részére a vállalkozási lehetőség biztosítását kívánta. Csak a megyei házipénztár keretei között engedélyezte a kísérleteket, külön adó kivetéséről hallani sem akart, nehogy az állami terhek behajtása még nehezebbé váljék.

76 Csanád megye is az aradi dologházat tartotta a legkiválóbb mintának. 1835-ben átírtak Arad megyének, hogy küldjön részletes leírást és véleményt a kebelében működő intézményről.

77 Többszöri sürgetés után

78 1837-ben meg is kapták ezt a Csanádiak, újra megvizsgálták a felállítás lehetőségeit. A kinevezett bizottság nem javasolta a dologház életrehívását, ehelyett újabb tájékozódásról számolt be: A megye gyengének érezte magát az önálló befektetésre, így szívesen vette, hogy Dobsa Sámuel makói kereskedő útján tárgyalások kezdődtek, Perger és Murmán pesti üzletháztulajdonosok közvetítésével, Körösi Mihály brünni posztógyárossal, aki hajlandó lett volna saját tőkével belemenni abba, hogy Makón közönséges posztót gyártó dologházat létesítsen/

9 A megbeszélések nem vezettek eredményre, emiatt a makói dologház felállításának ötlete teljesen és végleg elejtésre került. 1839-ben megállapították, hogy ha a megye vagy a nemesség közadakozása pénzt nem teremt hozzá, a további tervezgetésnek nincs értelme.

80 Makón elsősorban a megfelelő üres helyiség és a kezdő tőke hiánya miatt maradt tervben a dologház, nem voltak olyan szerencsés viszonyok, mint Gyulán. A létesítés szándéka Csanád megyében sem volt gyengébb. Aránylag későn, csak 1842-ben határozta el Csongrád megye közgyűlése, hogy Szegvárott dologházat állít fel. Hosszabb huza-vona után még 1847-ben is gyűjtés folyt ,,a megyebeli rabok erkölcsi javulására felállítani célba vett rabdolgoztató intézet felsegélésére."

81 73. Szegedi Állami Levéltár, Csanád megye levéltára, Csanád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: CSMKJ. 1834. 454) 74. CSMKJ. 1834. 1014. 75. CSMKJ. 1834. 1867. 76. CSMKJ. Ï835. 1049. 77. CSMKJ. 1835. 1378. 78. CSMKJ. 1836. 135, 855, 1322. 2024. 79. CSMKJ. 1837. 513. 80. CSMKJ. 1839.-412. 81. Szentesi Állami Levéltár, Csongrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1847. 445.