Orosz László: Pálffy Albert (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 20. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

ták az egész hatalmat, a radikális elemek mehettek, mert megtették, ami történelmi tisztjük volt. Kossuth kormányzósága azt jelentette, hogy a radikális elemekkel való blokkját felbontotta, és újra a nemesi középréteggel szövetkezett."'

1

'

1 A Március Tizenötödike a Szemere-kormány bírálatában ért el a politikai tisztánlátás legmagasabb fokára. A kormány által hangoztatott republikánus és demokratikus szólamok leleplezése közben a forradalom, a köztársaság és a demokrácia osztálytartalmának felismeréséig jutott el. így írt: „A respublika szép szó. A nép Párizsban vérével kivívta ezt, azonban a győzedelem gyümölcsét egy osztály elragadta, s a nép újra ott van, hogy ismét csalatkozásán kell búsulnia." Jól látta, hogy a forradalomért vérét áldozó nép mögött Magyarországon is ott áll egy osztály, a birtokos nemesség, amely alig várja, hogy a „győzelem gyümölcsét" megkaparintsa. S ha ez az osztály szervezi meg a köztársaságot, „a vármegye urakból kompilált respublika sokkal hamarabb, mint gondolni lehetne, ismét csak táblabíró és szolgabíró szisztéma lesz, más nevekkel ugyan, de régi eredvényékkel."

45 Pálffy a Szemere-kormány egyes intézkedéseinek bírálatában a korábbinál is szenvedélyesebb hangot ütött meg. Mikor a kormány újra bevezette az 1848. március 15-én eltörölt cenzúrát, így fakadt ki: „A sajtószabadságon ejtett ezen infámia a földkerekségen a legszemtelenebb hálátlanság, mit valaha kormány elkövetett."

46 A kormány erélyes visszaütését az életrajzból már ismerjük. Pálffy lapját betiltják azzal az indokolással, hogy a hadvezetési intézkedések ellen izgatott (a Görgey fővezérségével kapcsolatos huzavona és ellentmondó intézkedések miatt is támadta a kormányt, sőt Kossuthot is), és a szerkesztő ismételten elmulasztotta lapját bemutatni a cenzúrának.

47 Ezzel a nagyon-nagyon disszonáns akkorddal fejeződött be Pálffy publicisztikai munkásságának legragyogóbb korszaka. A Szemere-kormány e méltatlan intézkedése mintegy menlevélül szolgált csaknem egy évszázad reakciós történészeinek, irodalom- és sajtótörténészeinek, hogy lekicsinylő, sőt gyalázkodó hangon beszéljenek a számukra túlságosan radikális elveket valló Pálffyról, s közben azt higgyék, hogy a szabadságharc „igazi" szelleméhez hívek maradtak.

48 Némi elvi-érzelmi fenntartás Gyulai Pálon is érződik, mikor Pálffy forradalmi publicisztikáját jellemzi, alapjában igazságos és magvas írását mégis érdemes idéznünk: „Pálffy Albert mint politikai hírlapíró már első fölléptével legtehetségesebbnek tűnt fel társai közt. Míveltsége ugyan neki is inkább szépirodalmi volt, mint politikai, de kora ifjúságától fogva figyelem44. Marxizmus, népiesség, magyarság. 2. kiad. (1948.) 92. 1. 45. Az idézetek és a gondolatmenet Spira id. művéből, 514. 1. 46. 1849. jún. 29. Idézi Dezsényi—Nemes id. m. 119. 1. 47. Dezsényi—Nemes id. m. 119. 1. 48. L,ásd pl. Ferenczi József A m. hírlapirodalom története c művét vagy Hóman— Szekfű Magyar történetét! (7. k. 243—244. 1.)