Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
a csoport tagjai ellen stb. próbálták kijátszani. A közmunkákon szakképzettségre való tekintet nélkül csak helybeli illetőségű munkásokat foglalkoztattak, a rosszemlékű ínségmunkákon pedig akkordban dolgoztattak s mégis napszámbéreket fizettek ki. A megvesztegetésnek sokféle formája dívott a mezőgazdasági bérmunkákon: idők folyamán pl. legalizálódott a summásgazdák különkeresete, amellyel a munkaadók az osztályárulást honorálták; titokban maguk a summásgazdák is juttattak júdáspénzt az előmunkásoknak, hogy gyilkos tempót diktáljanak. 12 Jóval kevesebb korrumpálás! lehetőség adódott viszont a kubikmunkán, mert a kubikosok teljesítménybérben dolgoztak, ellenőrzésükre nem kellett akkora hajcsárszervezet és munkaszervezeteik is sokkal inkább önvédelmi jellegűek voltak; nem említve a mezőgazdasági munkásokénál fejlettebb öntudatukat és nagyobb erkölcsi ellenálló erejüket. Mindezek ellenére akadt néhány kubikos bandagazda is, akit a munkaadó megvett,^ aki júdáspénzért eladta társait 14 és a vállalati közegekkel közösen hajtották végre túlkapásaikat. 15 Ilyen esetben a munkások előbb a belső ellenséget számolták fel, hogy utána a külsővel szálljanak szembe. Alig van példa vállalati alkalmazottaknak munkásokkal történt öszszejátszására. Az egyéni bosszú szubjektív jelentkezésétől eltekintve, a legidősebb kubikosok szerint kezdetben a mérnökök is a teljesítmény alapján kapták fizetésüket, s így nekik is érdekük lett volna a minél nagyobb mennyiség feltüntetése. Ennek az emlékezet által minden bizonnyal megszépített múltbeli adatnak azonban a korabeli források ellentmondanak. 16 Bizonyos körülmények között azért a munkavezetők titokban összejátszottak a munkásokkal, hogy vállalati illetményeiket a munkások adományaiból kiegészítsék — a vállalkozók a kantinnal, a felügyelők a zsarolással zsákmányolták ki kétszeresen alkalmazottaikat —, de ők a cselfogásoknak határt szabtak, csak a munkások „adakozásának" nem: „A munkavezető is közrejátszik a mérnök becsapásában, mikor bizalmasan, de nagy szigorúsággal adja tudtukra a munkásoknak, hogy öt-hat babát enged emelni, de többet nem. Mindig van olyan a kubikosok között, aki a munkavezetővel 12. Györffy István: A matyó summás = Népünk és Nyelvünk. 4. (1929), 75—80. 13. Általánosan ismert kifejezés. Több bandagazda is említette, hogy külön díjazást ajánlott fel a vállalat, ha társait cserbenhagyja. 14. Alt. ism. A kunszentmártoniak említettek egy olyan esetet, hogy a bandagazda járt a fizetésért, megbíztak benne, nem volt kísérője. Egyszer azonban váratlanul el kellet utaznia és társai vették fel helyette a pénzt; kiderült, hogy valami csekély összegért eladta, megrövidítette őket. 15. „Ha a vállalkozó fizetett embere volt, ahhoz húzott; ha nem kapott cápot, társaival együtt csalafintáskodott" írja Zalotay Elemér: A bandagazda. Szentes, 1950. Kézirat. 1- E két típus aránya azonban eltért; a többség becsületes volt, a kisebbség korrupt, a mezőgazdasági bandáknál viszont éppen fordítva. 16. Dancsó Antal 86 é. szentesi kubikus közlése, 1952. Ezzel szemben 1. Kvassay J. i. h.
