Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

A BÉRHARC FORMÁI KUBIKMUNKÁN A kubikosok kiszakadtak ugyan a parasztságból, fejlődésük azonban átmeneti helyzetben megrekedt a parasztság és az ipari munkásság, a város és falu között. Ennek megfelelően a kubikos bérharcok formái is átmenetiek, ezenkívül gyakoriságuk és tudatosságuk is közbülső helyet foglal el. Közvetve és közvetlenül is hatott a kubikosok mozgalmaira az üzemi dolgozók gazdasági harca, az ő megmozdulásaik pedig az agrárproletár-tömegek hasonló küzdelmeit befolyásolták. Bérharcaiknak elsősorban azok a vonásai érdemelnek figyelmet, amelyek a mezőgazdasági és üzemi gazdasági, érdekvédelmi küzdelmektől megkülönböztetik. Ennek ismertetése érdekében nem a munkásság gazdasági harcainak időbeli áttekintését, vagy a baloldali érdekvédelmi szervezetek tevékenységének elemzését adom, hanem a kubikosok sok tekintetben elszigetelt, többé-kevésbé ösztönös bérharcainak összefoglalását. Mellőzöm e bérharcok gazdasági kihatásainak vizsgálatát, valamint a belőlük származó joghátrányok, törvénykezési esetek részletesebb felsorolását is. A kubikosok több száz bérharca tartalmi és formai jegyek alapján jól áttekinthető, a típusokba foglalás során lehámlanak a rájuk rakódott szubjektív elemek és hiteles emlékanyagot kapunk a kubikosok életére, tudatuk alakulására vonatkozólag. A munkásság béremelésre irányuló mindenkori tevékenysége szorosan összefügg az egész bérrendszerrel: a dolgozók áruként eladják önmagukat, szükségszerűen harcolniok kell tehát a tőkéssel a munka áráért, elsősorban a munka adott értékének fenntartásáért.

1 A tőke szüntelen túlkapásai és a piac szakadatlan változásai a bérharcokat szinte minden szakmában állandósítják; a munkások ezekről nemcsak pillanatnyi létérdekük, hanem jövőjük biztosítása érdekében sem mondhatnak le, bár a mégoly sikerrel megvívott bérharcok is csak csillapítószerek, de magát a betegséget meg nem gyógyítják.

2 A szervezett munkásságnak nem egyetlen és nem is fő feladata a gazdasági harc, mindenesetre a minél kedvezőbb munka- és életfeltételek kiharcolására a kollektív akciók a legeredményesebbek, s mivel a különféle szakmákban rendkívül különbözők a munkafeltételek, a gazdasági harcot szakmák szerint lehet leghatásosabban folytatni.

3 1. Marx: Bér, ár és haszon = Marx-Engels: Válogatott Művek. I. Bp. 1949. 426. 2. Vö. Marx i. h. 3. Lenin: Mi a teendő? = Válogatott Művek. I. Bp. 1949.2. 228.