Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

fizetni, hogy egyik kezében mindig ott volt a pisztoly. Amikor hetek múltán látta, hogy a kubikosok nyugodtak, a pisztoly a fiókban maradt. Egy ízben azonban a bandagazda olyan hirtelen talált visszafordulni az ajtótól, hogy a vállalkozó ijedtében elájult. A kubikosok jót derültek a gyávaságán. A vállalkozó munka végeztével vallotta meg, mennyire félt és hogy a kubikosok várakozáson felül milyen tisztességesen viselkedtek. Erre a bandagazda ezt válaszolta: „Igen, me rendessen fizetett, de tróbát vóna csak eggyétlen fillért is tüllünk evonni!"

114 SZTRÁJKOK ÉS A MUNKAHELY ELHAGYÁSA Az ipari munkások bérharcban alkalmazott tipikus fegyverére, a sztrájkra mezőgazdasági és építőipari bérmunkákon is sor került, sok esetben az üzemi munkásság közvetlen vagy közvetett hatására és nem egyszer az ország kiterjedt területein. Az elszigetelt sztrájkokat ugyanis a munkaadók viszonylag könnyebben leszerelték, a hatóságok pedig szigorúan büntették: az 1878. XIII. te. V. fejezetének kiegészítéseképp 1896-ban törvényt hoztak a mezőgazdasági munkások és a munkaadók jogviszonyának szabályozásáról, 1898-ban pedig olyan cselédtörvényt, amelyet a haladó közvélemény méltán nevezett deres- vagy rabszolga-törvénynek. E törvény értelmében mindazokat, akik valamilyen formában hozzájárultak a sztrájkhoz-, 60 napig terjedhető elzárással és 24 órán belül kifizetendő 400 K-t is elérő büntetéssel sújtották. A két háború között még súlyosabb szankciókra került sor a sztrájkokkal szemben.

115 Mindezek miatt a mezőgazdasági bérmunkások sztrájkjai tulajdonképpen a szerződés pontjainak megtartásáért folytak és a teljes törvényesség jegyében zajlottak le,

116 de a kubikosok is óvatosabban bántak ezzel a fegyverrel, mint a többivel, bérharcaiknak nem a sztrájk volt a leggyakoribb módja. E téren azonban az egyes csoportok között meglehetős nagyok voltak az eltérések, íme két egyidős kubikos homlokegyenest eltérő nyilatkozata: 1. „Tizennégy előtt sok sztrájkba vettünk részt."

117 2. „Nem sokat vót sztrájk, ezelőtt nem vót divat."

118 Ezt az ellentmondást aránylag könnyű volt feloldani: a törvény szigora, a szervezkedési nehézségek stb. miatt nem volt annyi kubikossztrájk, mint pl. üzemi, jóval több viszont, mint a mezőgazdasági bérmunkákon. A kubikmunka. természete lehetővé tette, hogy a sztrájk 114. Legbővebben Nagy F. mondta el. 115. Eörsy B. i. m. 82—83. 116. Ritka volt pl. a summás-sztrájk. Egyszer az ostorosi summások a répaásáskor nekik járó esőzési pótlék visszatartása miatt léptek sztrájkba és a szerződés rendelkezései alapján győztek. Koos I. i. m. 166—176. 117. Török S. közi. 11R. Varga J. közi. •2Ù