Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

A magasítással 20—40 cm-t is nyertek, feltűnő lett volna a még nagyobb emelés,

89 a gödörpartot is csak 20—25 cm-rel emelték. Az ügyetlenül megemelt baba gyöpes teteje alól a laza, döngöletlen föld könnyen kifolyt,

90 esős időben pedig a toldás elvált a bolygatatlan talajtól. A gyanakvó felügyelők, mérnökök egyszerűen meglökték, vagy megrúgták a babákat és a rosszul illesztett földoszlop zsák módjára eldőlt, darabjaira hullott szét.

91 Az érdekeltek ilyenkor érthető belső izgalommal figyelték a fejleményeket: „Mikó megrúgta a babát, meg se mozdút; de ha levât vóna • a teteje, végem lett vóna, me le szokott váni a teteje."

92 A hamisítás leleplezéséből rendszerint egyik fél sem csinált nagy ügyet,

93 a kubikosok más úton kerestek kárpótlást, ha azonban megtorlásképp visszatartották a bérüket vagy esetleg kevesebbet fizettek, újra fellángolt a harc. A hamis babát méréskor természetesen nem vették figyelembe, munka végeztével pedig minden babát le kellett rombolni, nehogy egy következő alkalommal újra felhasználhassák őket. A babamagasítással rokon a homokmunkások figuracsinálása is, fogásait azonban nem ismerjük közelebbről: „A homokot formás garmadába külön emberek rakják, kik figuracsinálóknak neveztetnek és ezek ügyeskednek, hogy a homok többet mutasson, mint amennyi."

9

'

1 A babamagasítással párhuzamosan — különösen 30—40 cm-es emelés esetén — a kubikgödör szélét is megemelték: „Megetettük a szélit",

95 „Fölemeltük a gödör szélit, a mérnök a levegőt is belemérte"

96 szokták mondani. Alkalmas talaj esetén 20—25 cm-nyi friss réteget is alávertek.

97 Kifizetődő volt az ún. kopott (félig betömődött) kubikgödrök, csatornák kitisztítása, amelyekben nem lehetett babát hagyni és az egyenetlen lerakódás miatt nem is tudták pontosan megállapítani, mennyi földet hordtak ki belőle. Űj csatornán legfeljebb ott tudtak valamit csalni, ahol a víz elborította. Az előzőknél jóval kevesebb csalási lehetőség volt az ún. gubatúros munkák esetén, amikor tehát a mérnökök nem a kitermelt kubikgödröt, hanem a felépített idomot mérték: 89. Az idézett források tenyérnyi, ill. egy-két arasznyi magasításról írnak. 90. Veres P. i. h. 91. Cserzy Mihály: Kubikosok = Kint a pusztán. Szeged, 1899. 180. 92. Kajtár Mihály 73 é. kubikos közi. Csongrád, 1952. 93. Cserzy M. i. m. 180—181. lapján nyilván túloz, amikor — többek között — egy gyilkosságot is ezzel motivál. 94. Tömörkény Ï.: Parti hely = Vízenjárók... 52. 95. Csongrád. 96. Dancsó A. közi. 97. Csongrád és Szeged. L. előzőleg a babamagasításnál is, 87. sz. jegyz.