Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

sorrendben az ún. javításért folytatott harcok következnek. A javítási, vagyis béremelési törekvések többsége még csak próbaütközet: siker esetén az ellenfelek békét kötnek, vagy pedig soraikat átrendezve készülnek újabb csatára; némely esetben viszont éppen ebből fejlődik ki a döntő összecsapás. Kubikmunkán a bérfizetés alapját a köbméter egységára adta, amelyre szóbeli vagy írásos szerződést kötöttek; előzőleg megállapodtak ugyan a béremelés feltételeiben is, de az előre nem látható körülmények (az altalaj minősége stb.) miatt csak általános egyezségről lehetett szó. A távolság, mélység, magasság növekedésével s a talaj nehezülésével azonnal megindult a kubikosok harca a javításért, ill. bércsökkentés esetén a korábbi feltételek visszaállításáért. Az első szakaszban mindkét fél tárgyalások útján próbált egyezkedni: a banda tagjai dolgoztak, a bandagazda vagy egy rendszerint bandagazdákból választott küldöttség tárgyalt a munkaadó embereivel. A munkaadó megbízottjával folytatott tárgyalások idején nagy felelősség volt az okos, ügyes és bátor bandagazdákon, akiknek alkudozásait a társak szolidaritása támogatta: „A Sión csinátunk öt méter méj kanálist, tizenöt méter széles vót. Rétegenkint javított a mérnök, nagyon nehéz vót az anyag. Aszondták a többiek, hogy menjek én be, kérjem meg a mérnököt, hogy legalább nyóc fillért javíjjon köbméterenkint. Ügy is vót. Montam aztán, hogy legalább az ötödik métert javíjja nyóc fillérre köbméterenkint. Sehos se akarta a mérnök. — Hát mégis belátás szerint, tekintetes főmérnök úr — akkó így tisztőtük a mérnököt. Akkó azt mondja, hogyhát: — Két fillért javítok, adja ide a gödörlapot! Beleírta a két fillért, odavittem a társakhó. Vót nekem egy komám, Szél Gazsi, am meg aszondja: — Eredj, vidd vissza neki! Mondd meg, hogy ne javíjjon semmit, megcsináljuk! Hát én nem mentem vissza, am meg visszament, oszt aszondta: — Tekintetes főmérnök úr, ne javíjjon semmit, ennyit a kúdúsnak is adunk! Az meg eszégyelte magát és ement."

48 A béremelést kérő kubikosok érvei a munka konkrét nehézségeinek ecsetelésén kívül a következő általános formulákban összegeződtek: nem birunk benne keresni; nem birunk rajta megélni; nemhogy a családnak jutna, magunknak se elég; a családra is gondolni kell; télire is számítani kell stb. A munkaadók rendszerint a szerződésre apelláltak és mindenképpen igyekeztek meggyőzni a makacskodó munkásokat. A tárgyalásból rendszerint vita, majd éles szóharc keletkezett, amelyben mindig az a fél ütötte meg az erősebb hangot, amelyiknek a keresletkínálat törvénye pillanatnyilag kedvezett. Nem nagyon kímélték egymás érzékenységét: 48. Kispataki Pál kb. 60 é.-kubikos köz). Csongrád, 1951.