Détshy Mihály: A gyulai veduták kérdése (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 18. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
ről a gyulai vár ismerője azonnal megállapíthatja, hogy feliratától eltekintve Gyulához semmi köze. Az ábrázolás mégsem sematikus és nem is képzeletbeli. A képen látható vár ugyanis alaprajzilag úgyszólván teljesen megegyezik az egri várnak a bécsi hadilevéltárban őrzött, 1568. február 26-i keletkezésű alaprajzával 2 (2. ábra). Ez a műszaki rajz az egri vár és környéke domborzatának szemléltetésére nemcsak a várfalak alaprajzát, hanem a falaknak az őket körülbelül középmagasságban átszelő alaprajzi metszősík alatt fekvő részeit, így a falak rézsüs oldalát, az árkokat és lejtőiket is felülnézetben ábrázolja. Zenoi metszete az egri várat délről, madártávlatból mutatja. Tulajdonképpen ez sem valósághű ábrázolás, mivel a várfalak felső része egy vízszintes metszősíkkal leszelve hiányzik, és Eger más, reálisnak tekinthető látképeivel ellentétben a várfalak koronája egy magasságban fut körbe, a tornyok és tetők pedig teljesen hiányzanak. A műszakiasan ábrázolt erődrendszert a rajzoló primitívebb modorban épületekkel népesíti be. A várban ábrázolt épületek nem azonosíthatók a gyulai várban ismertekkel, de nem felelnek meg az egri vár beépítésének sem. Egyetlen nagyobb, középső toronnyal rajzolt épületet tekinthetnénk a gyulai várpalota primitív ábrázolásának. A vártól vizesárokkal elválasztott környezetet a szokásos síaffázsként a támadók ütegállásai és táborai töltik ki. A várfalak műszakias, egyben szemléltető madártávlati ábrázolásmódjára Eger XVI. századi tervei között ismerünk példát. Pataki Vidor a Rein-i ciszterci monostor könyvtárában talált vármetszeteket ábrázoló kötetéből másolatban közöl egy, az egri vár falait madártávlatból ábrázoló modellszerű tervrajzot., amelyet Paulus Mirandola 1561. évi kisebbik tervének tart, mivel ez a külső várat erősen leszűkített alakban ábrázolja 3 . Zenoi metszete, az ábrázolásmódnak e Mirandola-tervvel mutatkozó meglepő hasonlósága alapján feltehetővé teszi egy hasonló, de déli irányból felvett modellszerű terv létezését, mely Zenoi mintaképéül szolgálhatott. A Zenoi féle metszet és az 1568. évi egri alaprajz gondosabb öszszehasonlítása során kisebb eltéréseket észlelünk. Téves vagy önkényes elrajzolásnak tekinthető Zénóinál a külső és belső várat elválasztó falnak, mely az 1568. évi alaprajz és a feltárások tanúsága szerint megtört, egyenes ábrázolása, továbbá az e fal két végén és közepén, a szentélybástyában rajzolt átjárók nyílásai, melyek a nem ábrázolt Közép- vagy Setét-kaput helyettesítik. Félreértésen alapulhat egyes sarokbástyák (Gergely- és Sándor-bástya), valamint a Gergely-bástya melletti kistorony elrajzolása. Az eltérésekkel szemben feltűnő számos jelentéktelenebb részlet meglepően pontos ábrázolása, így a nyugati Dobó-bástya északi zugában emelkedő toronyé, a külső
