Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

póban, és abból mindnyájan egyetek, higyjétek el, hogy a féreg el fog veszni közületek. A minthogy el is veszett és soha többé közöttünk nem éreztük. Szilágyi János előadta: Tudom, hogy fejköíőt sütött Német Mártonné egy czipóban, de azért sütötte, hogy fiát a tömlöcben a féreg meg ne ehesse, azt pedig cselekedte egy öreg koldus javallásából. Kihallgattatott végre Géczy Miklósnak felesége, Egyed Anna: Amikor — így szólt, hozzánk hozták és lánczra verték a legényt, az anyja hozott neki egy czipót, és mikor én a tüzelő lóczán feküdtem, akor előttem megszegvén, látom, hogy a fejkötőt kihúzza belőle s mindjárt eltette, de a czipóból nem evett. Én aztán a másik menyecs­kének mondom: Ez az Istók megszelt egy czipót és valami volt benne, és az úr haza jővén megmondottuk, s tőle elvette s kérdi az uram tőle: Ugyan Istók, miért sütötte az anyád ezt a czipóba? Arra azt mondja a fiú: Bizony bátyám csak azért, hogy a féreg a tömlöcben meg ne egyen. A fejkötó, mondja a tanú, a menyecskéé volt, legelső urához mikor hozzáment, mennyasszcnyi főkötője volt. Nem tudja pedig Német Mártonnénak boszorkányságát.* Ezzel a vizsgálat befejeztetett és 1720. július 9-én összeült a tör­vényszék Békésen. Tárgyalás alá vétetett tekintetes és nemzetes ifjabb Cs. Komá­romi György rendes alispán, mint elöljáró és felperes keresete, ezen nemes Békés vármegyének Gyula városában lakó Német Mártonné ellen indítva és kezdve, a ki ellen tekintetes ügyész úr fentartott meg­hatalmazásánál fogva vádat emelt a következőképen: »Kogy t. i. a perbe fogott alperes nem tudni miféle gonosz lélek­től megszállva és vezéreltetve, nem borzadott a keresztény vallás, az isteni és emberi törvények ellenére, babonás dolgokat művelni, és a felsorolt tiltott dolgokat folytatni, s a keresztény hittől sok jámbor hívő botrányára s mi több, saját lelkének veszedelmére elpártolni. Hogy a vádlott által művelt és folytatott babonás dolog minemű volt, az ellene megejtett s előmutatott nyomozásból eléggé kitűnik. Mivel pedig a jog világosan követeli, hogy a gonosztevők, másoknak elret­tentésére, az ország megmaradására, az illető elöljáróságok által min­dütt érdemük szerint büntettessenek, de meg a törvények és a keresz­tény vallás tiltott eszközöknek rossz célra való használatát senkinek sem tanácsolják, sőt az ilyen tiltott dolgoktól, minden keresztény tel­jesen el van tiltva — és a ki babonás dolgok gyakorlásában rajta kapatik, a hazai törvények, kivált István II. könyv 31—32. fejezet sze­rint bűnhődni szoktak, s nem ok nélkül, mert a véteknek bocsánatot

Next

/
Thumbnails
Contents